Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fenyvessy... ----

Magyar Magyar Német Német
Fenyvessy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fenyvessy

Adolf, gyorsiró, szül. Zala-Egerszegen 1837 jan. 10. Tanulmányait Székesfehérvárott kezdte és a bpesti műegyetemen végezte be. 1859. kezdett a gyorirással foglalkozni. Legnevezetesebb sikert azonban e téren az ismert Stolze-féle (l.o.) német gyorirási rendszernek magyar nyelvre történt átültetésével és e rendszerének folyóiratokban és tankönyvekben való terjesztésével ért el. Legelső gyorsirási műve: A gyorsirás kimerítő tankönyve (Berlin, Pest 1863). E munkájának gyakorlati betetőzéseül Az országgyülési gyorsirók kézikönyvét adta ki. Kónyi Manóval (l.o.) az országgyülési gyorsiroda szervezésével bizták meg. Jelenleg is, mint az országgyülési gyorsiroda főnöke működik. F. kezdeményezésére a közokt. miniszterium 1870. a ma is működő gyorsirás-tanítókat vizsgáló bizottságot léptette életbe. F. mint nemzetgazdasági iró is tekintélyes nevet vivott ki magának. 1890. a hazai takarékpénztár megbizásából megirta A Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület ötven éves történetét (Budapest 1890). F. tagja Budapest főváros képviselőtestületének, pénzügyi és közélelmezési bizottságának. Több nemzetgazdasági tanulmányt irt a Budapesti és a Nemzetgazdasági Szemlében. V. ö. Dr. Gopcsa L., A magy. gyorsirás modern irodalmának negyedszázada 15-17. l. és Gy. Lapok XXIV. évfolyamát.

2. F. Ferenc, országgyülési képviselő, szül. Egerben, 1855 szept. 9. Középiskoláit Egerben végezvén, a jogot Bécsben és Budapesten hallgatta s élénk részt vett az egyetemi és műegyetemi olvasókör megalakításában. A jogi s államtudományi doktorátus és az ügyvédi diploma elnyerése után Esterházy Móric és Jenő grófokkal hosszabb utazást tett külföldön. Majd Pápán telepedett meg és tevékenyen részt vett Veszprém-megye politikai és társadalmi mozgalmaiban. 1879-1892. a Pápai Lapok-at szerkesztette. 1881. az ugodi kerület megválasztotta orsz. képviselőjének és azóta folytonosan e kerületet képviseli. Eleinte a mérsékelt ellenzék tagja volt, majd a szabadelvüpárthoz csatlakozott. A képviselőházban főkép művészeti és tanügyi kérdéseknél szokott felszólalni és rendesen a közoktatásügyi tárca előadója. 1891 végén alapította több publicistával a Magyar Ujság c. politikai napilapot, amelynek azóta főszerkesztője. Elnöke számos egyesületnek és társaságnak, igy a Balaton-egyletnek és a nemzeti szinház nyugdijintézetének és alelnöke a Dunántuli közművelődési egyesületnek. Országgyülési beszédeit több gyüjteménybe összefoglalva adta ki. A lapokban és folyóiratokban megjelent számos cikkén kivül következő önálló munkái jelentek meg: Felső oktatásunk reformja (Pápa, 1889), A görög nyelv tanításának kérdése Magyarországon (Pápa, 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is