Ferdinánd-rend

1. Sziciliai érdemrend, alapította IV. Ferdinánd király 1800 ápr. 1. 3 osztányban: nagykeresztesek, komthurok, lovagok; 1861. megszünt. - 2. Spanyol katonai érdemrend. Alapíttatott 1811 augusztus 31. a general-cortes régenssége alatt katonai érdemek jutalmazására szt. Ferdinánd védnöksége alatt. VII. Ferdinánd király 1814. történt visszatérte után Spanyolországba megtartotta a rendet, 1815 julius 19. uj alapszabályokat adva neki. A rend öt osztállyal bir, melyek elseje a legalacsonyabb. Az I. osztályt nyerhetik a tisztek az ezredesig bezárólag, a II. osztályt ugyanazok, kik az ellenség előtt tüntették ki magukat, a III. osztályt a tábornokok, a IV-et a magukat különösen kitüntetett tábornokok, az V-et a hadsereg főparancsnokai; az altisztek és közkatonák részére egy külön osztály létezik. A rendjel tulajdonosai, kik másodizben tüntetik ki magukat, rangjukhoz mérten 400-4000 real nyugdijat kapnak, ha harmadszor is kitüntetik magukat, nyugdijuk az özvegyre is átmegy. Jelvénye fehér zománcos Johannita kereszt, arany szegéllyel, nyolc sarkán apró arany golyócskákkal. Középpajzs: arany alapon szt. Ferdinánd képe, melyet aranyszegélyü, kékzománcos karika vesz körül, rajta aranyban: «Al merite militare» felirat. A II. és IV. oszt. kereszt még két zöldzománcos babérággal van diszítve, melyek egyike a kereszt fölött a gyürü helyén, másika alul és a kereszt karjai között, vörös gyümölcsbogyókkal ékítve, van elhelyezve. Az altisztek és katonák részére szolgáló kereszt megfelel az I. és III. oszt.-nak, csakhogy ezüstből van. A III. és IV. oszt., valamint a nagykeresztesek egy nyolcsarku ezüstkeresztet, hasonlót a fentebb leirthoz, viselnek mellükön. Szalagja vörös, sárga szélekkel. A nagykeresztesek a rendjelt jobb vállukon át a bal csípőn, a III. és IV. oszt. nyakában, az I. és II. a gomblyukban viselik. A rend nagymestere a király, ünnepe szt. Ferdinánd napja. A rendbe való fölvétel fölött, melyért folyamodni is lehet, a rend káptalana dönt.

Forrás: Pallas Nagylexikon