Ferenc József-rend
Alapította I. Ferenc József császár és király 1849 dec. 2.,
az alapítás dátumául azonban 1848 dec. 2., a trónfoglalás napja határoztatott.
1851 febr. 6. pátens által a rendszabályok kibővíttettek, s jelenleg három
osztályból áll: nagykeresztesek, parancsnokok és lovagok. Nagymestere az
uralkodó. A rend adományozása születés, vallás és állásra való tekintet nélkül
történik, külföldiek épp ugy nyerhetik, mint belföldiek, kiváló érdemeik jutalmául.
A rendjel tulajdonosa a nemességre vagy örökölhető kitüntetésre igényt nem
tarthat; az udvari ünnepélyekre azonban a rend tagjai meghivatnak. Jelvénye
nyolcsarku, karminvörös zománcu kereszt, melynek karjai végükön kikanyarodnak.
Előlapján fehér paizs fekszik, elől «F. J.» monogramm, hátlapján «1849». A
kereszt karjai között a fekete zománcos osztrák kétfejü sas látható, jogar és
alma nélkül, csőrében zárt aranyláncot tartva, melynek alsó részén a «Viribus
unitis» jelmondat áll. A kereszt felett van az aranyból készült osztrák
császári korona. A különböző osztályok jelvényei csak nagyságra különböznek.
Szalagja egyszinü vörös; a rendjelt a lovagok a gomblyukban, a parancsnokok a
nyakukon, a nagykeresztesek jobb vállukon át viselik. Utóbbiak bal mellükön még
egy nyolcsugaru gyémántozott ezüst csillagot hordanak, melyen a rendkereszt
fekszik. A gomblyukban viselt miniaturdekoráció részére külön aranyláncocskák
vannak előirva, melyek a nagykereszteseknél a koronás kétfejü sas, és «F. J.»
koronás monogrammból, a parancsnokoknál csak a kétfejü koronás sasokból, a
lovagoknál arany paizsocskákból állanak, utóbbiakon felváltva egy korona és «F.
J.» monogramm látható.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|