Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
férgek crumbs
férgek vermin
férgek tápl... food for wo...
férgektől h... verminous

Magyar Magyar Német Német
Férgek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Férgek

Az állatországnak alulról fölfelé számítva negyedik, a Tüskebőrüek és Izeltlábuak között álló, meglehetős széleskörü állatköre, amelybe a többi állatkörökbe be nem osztható állatokat sorolják, de amelyek mindazáltal a többi körökhöz többé-kevésbbé átmenetek. Innen van aztán az, hogy a F. állatköre valamennyinél változatosabb s néha egyes csoportjai csupán egy állatnemet foglalnak magukban. A legmagasabb F. igen közeli viszonyban vannak a Gerincesekkel, ha ugyanis a Zsákállatokat (Tunicata) még a F.-hez soroljuk, nemkülönben közeli viszonyban vannak az izeltlábu állatokkal is az Annulaták és Rotatoriák révén, valamint a Bryozoák révén a Lágytestü állatokkal (Mollusca). Éppen ez az oka annak, hogy a férgek állatkörének határvonalai igen határozatlanok, s hogy terjedelme még ez idő szerint is igen ingadozó. Linné annak idején az Izeltlábuak és Gerincesek kivételével az összes többi állatokat F.-nek tekintette. Cuvier a mai férgek köréből kizárta az élődieket. Goldfuss Euthelminthos és Anulata csoportokra osztotta; Diesing a F.-kel egyesítette az Infusoriákat és Gyökérlábuakat (Rhizopoda) is mint Prothelmintheseket, sőt még a Mohaállatokat és Zsákállatokat is ide sorolja, mig Huxley a Tüskebőrüekkel egyesítette Annuloidea név alatt.

A magyarban a F. kifejezés igen használatos és egyes vidékeken a legkülönbözőbb állatfajok összefoglalására alkalmazzák. Tudományos nézőpontokból indulva ki különben a F. körébe sorolt állatosztályok rövid jellemei a következők: Kétoldali részarányos, gyürüs, de nem izelt, vagy pedig egynemüen izelt test; tagolt szelvényfüggelékek hiánya; páros vizedény-, vagy kiválasztó edénytörzsek; bőralatti izomtömlő.

A F. szervezeti viszonyait illetőleg különben általánosságban a következőket mondhatjuk. Testük kétoldali részarányos, megnyult, igen gyakran jóval hosszabb, mint a minő széles, vagy lapított, vagy hengeres, igen gyakran izeletlen, a magasabbaknál azonban izelt (Gyürüsférgek).

Az izek jelentőségét igen szépen megmagyarázzák a Galandférgek tetstnek izei; amelyek tulajdonképen nem egyebek, mint egymással huzamosabb ideig benső összeköttetésbe lépett, később különváló ivaregyének s illetőleg az ivaregyének ismétlődései, amelyeknek sarjadzás utján a galandféreg feje, a dajka ad életet. De már a Gyürüsférgek-nél az izek, illetőleg szelvények teljesen elvesztik önállóságukat, de azért valamennyi feltünteti még eredeti jelentőségét azzal, hogy belsejökben megtalálhatjuk az összetett egyént felépítő szerveknek részeit.

Tulajdonképeni végtagokat, a Rovarok, Rákok stb. izelt függelékeire emlékeztető képleteket a F.-nél nem, hanem csupán u.n. lábcsonkokat találunk; ezek helyét sörték, csillangók és különböző szerkezetü szivókorongok foglalják el. A testen rendesen jól megkülönböztethető a hát- és a hasoldal, s az állat helyét a hasoldallal változtatja, vagy pedig annak segélyével idegen testekre tapad s rendesen itt van a szájnyilás is.

Fejet, tort s más ezekkel egyenértékü testtájat nem igen különböztethetünk meg, de a magasabb F.-nek a szemeket, tapogatókat stb. viselő szelvényeit mindazáltal fejnek tekinthetjük. Az alsóbb F. bőre leggyakrabban puha és egész felületén csillangós, a magasabbaké ellenben vastag chitin, vagy chitinszerü állományu réteggel takart, amely egészen emlékeztet az izeltlábu állatok chitinpáncéljára.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is