Fernando Po

(Fernao do Po), spanyol sziget a Biafra-öböl K-i részében, szemben a Kamerun-parttal, amelytől 30 km. széles csatorna választja el. Területe: 2071 km². Komor, sziklás partjai magasak. Két hegycsúcs emelkedik ki belőle, amelyek közül a még mindig működő Clarence-peak (3365 m.) a sziget É-i részében a legmagasabb. Klimája rendkivül egészségtelen; még aránylag a legegészségesebb dec., jan. és febr. hónapokban, midőn a harmattan fuj. A felületet alkotó vörös agyagföld, mely vulkáni kőzeteken nyugszik, elég termékeny; banánát, kukoricát, rizst, maniokot, jamszgyökeret, sőt kávét, cukornádat, pamutot és dohányt is terem. Azonkivül nagy számmal vannak értékes fái: pálmák, ébenfák, akazsuk, Lignum vitae és egyéb kemény fák. Az edija v. bubia nevü benszülöttek száma a korcsokkal együtt mintegy 20000. A szigetet alkalmasint 1486. F. portugál hajós fedezte föl és Formosanak nevezte el. A XVI. században a portugálok a K-i parton egy kis gyarmatot alapítottak, melynek romjai máig is megvannak. 1778. a portugálok a spanyoloknak engedték át, akik azonban 3 évvel későbben szintén elhagyták. 1827. végre az angolok vették birtokba és az É-i parton egy kis kikötő mellett megvetették Clarence Townnak (ma Santa Isabel) a máig is legnagyobb helységnek alapját. 1845. a spanyolok az angoloktól visszakövetelték és e tekintetben ellenzésre nem találtak. Azonban a spanyolok csalatkoztak reményeikben és 1879-ben a szigetről minden tisztviselőjüket visszahivták. V. ö. San Javiar: Tres anos en F. 1875. Baumann: Eine afr. Tropeninsel 1888.

Forrás: Pallas Nagylexikon