Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ferraris... ----

Magyar Magyar Német Német
Ferraris... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ferraris

1. Galileo, olasz elektrotechnikus, szül. Livornóban 1847. Tanulmányait a torinói egyetemen végezte. Egyetemi tanulmányainak bevégezte után tanársegédje lett a torinói iparmuzeum technofizikai tanszékének. Nevét a geometriai optikára, valamint elektromosságra s mágnességre s elektrotechnikára vonatkozó kiváló kutatásai tették ismertté. Legkiválóbb optikai műve: Le Proprieta degli Strumenti Diottrici. Az elektromosságra vonatkozó kutatásainak sorát a telefonnal végzett kisérletei s erre vonatkozó elméleti fejtegetései nyitják meg. Az 1882. párisi elektromos kongresszuson mint az olasz kormány kiküldöttje szerepelt, s itt, valamint 1883. mint a bécsi elektromos kiállítás olasz biztosa, majd mint a torinói olasz kiállítás elektromos osztályának elnöke nagy szolgálatokat tett az elektrotechnikai tudománynak. E gyakorlati irányu kutatásai között legértékesebbek a Gaulard és Gibbs-féle transzformátorokra, valamint a Zipernovszky-Déri-Bláthy-féle zártkörü transzformátorokra vonatkozó kisérletei. 1885. ismertette először a két különböző fázisu váltakozó áramok együttes hatásából eredő forgómágneses mező tulajdonságait, s az elv alapján szerkesztett forgómágneses mezejü váltakozó áramu motorának tulajdonságait. A különféle feltalálóktól eredő forgómágneses mezejü motorok változatainak alapeszméje tehát F.-től ered. Az 1891-ki frankfurti elektromos kiállításon mint a nemzetközi mérőbizottság tagja szerepelt.

2. F. Károly Ferenc, olasz nemzetgazda és statisztikus, született Moncalvoban (Alessandria) 1850 aug. 15. Eleinte a statisztikai hivatal alkalmazottja volt, 1878 a paviai egyetemen rendkivüli tanár lett, 1883. az olasz földmivelés, kereskedelmi és iparminiszteriumban igazgatónak, 1885. a pádovai egyetemre a statisztika rendes tanárává nevezték ki. 1886 és 1887. képviselő is volt. Művei: La statistica e la scienza dell" amministrazione nelle facolta giurioiche (Pádova 1878); Moneta e corso forzoso (Milanó 1879); Saggi di economia, statistica e scienza della amministrazione (Torinó 1880); La statistica del movimento dei metalli preziosi fra l"Italia e l"estero (Róma 1883); L"assicurazione obbligatoria e la responsabilita dei padroni ed imprenditori per glo infortuni sul lavoro (2 kiad. u.o 1890); Die Banken in Italien (a Handwörterbuch der Staatswissenschaften c. mű, 2 köt., Jena 1891); Principii di scienza bancaria (Milanó 1892) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is