Ferraris
1. Galileo, olasz elektrotechnikus, szül. Livornóban 1847.
Tanulmányait a torinói egyetemen végezte. Egyetemi tanulmányainak bevégezte
után tanársegédje lett a torinói iparmuzeum technofizikai tanszékének. Nevét a
geometriai optikára, valamint elektromosságra s mágnességre s elektrotechnikára
vonatkozó kiváló kutatásai tették ismertté. Legkiválóbb optikai műve: Le
Proprieta degli Strumenti Diottrici. Az elektromosságra vonatkozó kutatásainak
sorát a telefonnal végzett kisérletei s erre vonatkozó elméleti fejtegetései
nyitják meg. Az 1882. párisi elektromos kongresszuson mint az olasz kormány
kiküldöttje szerepelt, s itt, valamint 1883. mint a bécsi elektromos kiállítás
olasz biztosa, majd mint a torinói olasz kiállítás elektromos osztályának
elnöke nagy szolgálatokat tett az elektrotechnikai tudománynak. E gyakorlati
irányu kutatásai között legértékesebbek a Gaulard és Gibbs-féle
transzformátorokra, valamint a Zipernovszky-Déri-Bláthy-féle zártkörü
transzformátorokra vonatkozó kisérletei. 1885. ismertette először a két
különböző fázisu váltakozó áramok együttes hatásából eredő forgómágneses mező
tulajdonságait, s az elv alapján szerkesztett forgómágneses mezejü váltakozó
áramu motorának tulajdonságait. A különféle feltalálóktól eredő forgómágneses
mezejü motorok változatainak alapeszméje tehát F.-től ered. Az 1891-ki
frankfurti elektromos kiállításon mint a nemzetközi mérőbizottság tagja
szerepelt.
2. F. Károly Ferenc, olasz nemzetgazda és statisztikus,
született Moncalvoban (Alessandria) 1850 aug. 15. Eleinte a statisztikai
hivatal alkalmazottja volt, 1878 a paviai egyetemen rendkivüli tanár lett,
1883. az olasz földmivelés, kereskedelmi és iparminiszteriumban igazgatónak,
1885. a pádovai egyetemre a statisztika rendes tanárává nevezték ki. 1886 és
1887. képviselő is volt. Művei: La statistica e la scienza dell"
amministrazione nelle facolta giurioiche (Pádova 1878); Moneta e corso forzoso
(Milanó 1879); Saggi di economia, statistica e scienza della amministrazione
(Torinó 1880); La statistica del movimento dei metalli preziosi fra l"Italia e
l"estero (Róma 1883); L"assicurazione obbligatoria e la responsabilita dei
padroni ed imprenditori per glo infortuni sul lavoro (2 kiad. u.o 1890); Die
Banken in Italien (a Handwörterbuch der Staatswissenschaften c. mű, 2 köt.,
Jena 1891); Principii di scienza bancaria (Milanó 1892) stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|