Ferstel

Henrik, báró, osztrák építész, szül. Bécsben 1828 jul. 7., megh. Grinzingben, Bécs mellett 1883 jul. 14. A bécsi akadémián Siccardburg és van der Nüll alatt tanult, a gyakorlati építéstanba nagybátyja, Stache vezette be. Első műve az 1856-79. korai-gót stilban épült bécsi fogadalmi templom volt; majdnem ugyanebben az időben építette a nemzeti bankot, a protestáns templomot Brünnben és a Teplitz melletti schönaui egyházat. Ő készítette Viktor Lipót főherceg, Wertheim, Ofenheim és Liechtenstein bécsi palotáját. 1866. F.-t a bécsi politechnikum tanárává nevezték ki, 1869-ben lovaggá, 1871. építészeti főtanácsossá, majd báróvá tették. 1868. az osztrák művészeti és iparmuzeum (renaissance) építését bizták rá; ugyancsak tőle való a Ringstrassén lévő olasz renaissance-stilü egyetemi épület. Későbbi alkotásai: a Lloyd-épület Triesztben, a schottentemplomi főoltár Bécsben. Eitelbergerrel együtt: Das bürgerliche Wohnhaus und das Wiener Zinshaus (Bécs 1860) cimü munkát irt. V. ö. H. Freiherr v. F., Festschrift (Bécs 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon