Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
fertőtlenít... to disinfec...
fertőtlenít... to steriliz...
fertőtlenít... disinfectio...
fertőtlenít... fumigation
fertőtlenít... sterilizati...
fertőtlenít... disinfectan...
fertőz to contamin...
fertőz to infect
fertőzés contagion
fertőzés infection
fertőzés infestation...
fertőzés taint
fertőzés ál... contagiousl...
fertőzés ál... contiguousl...
fertőzéses ... dirty wound...
fertőzésgát... antiseptic
fertőzésgát... antiseptic
fertőzési g... centre of i...
fertőzési g... source of i...
fertőzésmen... aseptic

Magyar Magyar Német Német
Fertő tó Neusiedler ...
fertőtlenít... desinfizier...
fertőzés Ansteckung ...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fertő

a Balaton után Magyarország legnagyobb tava, mely Sopron és Moson vármegyék közt, hazánk nyugati határszéléhez közel terül el. Hosszan nyulik el É-ról D-felé, némileg félholdalaku, mert K-felől messze nyulik be a viz tükrébe Moson vármegye rónája (Fertőzug), mig Ny-on csak a Vulka-folyó alkotta okkai lapály szökik ki tagolatlan félsziget gyanánt a partnak különben szabályos és kanyargás nélküli vonalából. A tó tehát közepe táján összeszükül s ezáltal két egymástól megkülönböztethető tágabb medencére oszlik s ez eloszlást a tó medrében Okka felől Illmic felé huzódó magasabb földhát s a viznek ennek folytán észlelhető csekélyebb mélysége is igazolja. A tó legnagyobb hossza É-től D-felé, Nyulastól Hidegségig 36 km., legnagyobb szélessége É-i felében Fehéregyháza és Védeny közt, ugy D-i felében Balf és Pomogy közt 15, legkisebb szélessége közepetáján 6 1/2 km2; partjainak hossza mintegy 100 km., térfogata 335 km., tenger feletti magassága 116 m. (Ez adatok a tó legnagyobb területére vonatkoznak). A F. siksági tó, melynek medre igen sekély, legnagyobb mélysége 6-7 m., de átlagos mélysége 1-2 méternél nem több. Csekély mélységénél fogva hajózásra soha sem volt alkalmas s a csónakázás is csak időről-időre vált lehetségessé. Hozzá K-felől a Hanság (l.o.) mocsár csatlakozik. Sem ennek, sem a F.-nek rendes lefolyása nincs; ez a talaj azon sajátságos és jellemző alakulatából ered, hogy a F., mely szorosan véve a Rába vizkörnyékéhez tartozik, az egész vizrendszer legmélyebb helyét foglalja el; a viz levezetésére szolgáló Rábca és a főcsatorna esése a Rába, illetve a Dunáig oly csekély, hogy a magasabb fekvésü Duna medréből a viz a Rábán és a Rábcán magas vizálláskor felfelé tódul s igy a folyók a F.-t inkább táplálják, semhogy vizét levezetnék. A F.-be csak két jelentékenyebb patak ömlik: a Vulka és a Rákos, mind a kettő Ny-felől. A F. vize csöndes időben tiszta, csillogó kékes szinü, de ha szelek korbácsolják, megzavarodik s szürkés szinüvé válik; ize sós lugos, mivel sok glaubersó, konyhasó és sziksó van benne feloldva; a viz eszerint az alkalikus vizek közé tartozik s igy mint fürdő is számba jöhet. A tó tükrének gyakori változása azonban a fürdők fellendülését megakadályozza; annál élénkebb nádasaiban a vadászat s a halászat is bő zsákmánnyal (ponty, kárász, sügér és keszeg) fizeti a parti lakók fáradságát.

A F. eredete és multja sokat vitatott kérdés; a hires kőkorbeli leletek, melyeket gr. Széchenyi Béla a tó kiszáradt medrének déli széléhez közel, Boz és Hidegség közelében 1874. felfedezett, kétségtelenné tették, hogy a tó környéke már az ujabb (neolitikus) kőkorban lakva volt, habár az a kérdés, hogy helyén cölöpépítmények léteztek-e, eldöntöttnek még nem tekinthető. A rómaiak Peiso, Pejso v. Pelso név alatt ismerték (e nevet egyébiránt a Balatonra is alkalmazták); a német Neusiedler See elnevezés ama (valószinüleg besnyő) uj telepről való, melyet Zoltán fejedelem a X. sz.-ban telepített a tó É-i partjára, hogy az országot a németek beütései ellen megvédje; a telepítvényt a szomszédos németek Neusiedlnek nevezték el; a magyar F. név mocsarat, ingoványt jelent. Kétségtelen, hogy a F. alakját és kiterjedését gyakran változtatta; erre utal azon körülmény, hogy a F. a régi oklevelekben tó, tócsa, mocsár, sőt folyó név alatt is említtetik. A IV. sz.-ban Kr. u. Galerius császár állítólag kiszáríttatta, de csakhamar ismét megtelt vizzel; valószinü azonban, hogy a XIV. sz.-ban sokkal kisebb volt, mint jelenleg, s főleg közepe táján (ahol vámot szedtek rajta) igen keskeny lehetett. Igy azon mondának, hogy a F. több község (Feketetó, Jakabfalva, Fertő, Sárvölgye, Kendervölgye, Lányvölgye és Jókut) elöntése által Giletus fraknói herceg korában jött volna létre, semmi történelmi alapja nincs. Tény azonban, hogy a XIV. és XV. sz.-ban a F. vidékén számos község létezett, melyek azóta eltüntek. A tó gyakori apadása és áradása oklevelekből is kimutatható. Legnevezetesebb volt azonban a tónak e században történt teljes kiszáradása és vizzel való ujból megtelése. 1855-ben vették először észre, hogy a F. vize rendes partjaitól visszahuzódik, eleintén igen lassan, később szemmel láthatólag beljebb huzódott s 1866 julius közepén egészen eltünt; a fenmaradt iszap azonban annyira telítve volt vizzel, hogy abban járni veszélyes volt. A tó déli medencéjében 1867 nyarán apadt ki a viz s 1869-ig teljesen száraz volt a meder, ugy hogy gazdasági épületek keletkeztek benne s a meder nagy részét felszántották. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt, melynél fogva a tóba ömlő patakok vize elapadt s a Rába és Rábca sem szaporítá kiöntéseivel a tó vizét. A kiszáradás után a tó belsejében sók képződtek, melynek porát («szikpor») a szelek a Lajta-hegységen tulig vitték. A sziksó különösen a K-parton virágzott ki nagy mennyiségben s a lakók összesöpörték és szappankészítésre használták fel. A kiszáradás alkalmával a délibáb tüneménye is mutatkozott. A tó medrében eszközölt kutatások azt eredményezték, hogy a F. iszapja szántóföldnek nem alkalmas, inkább erdőnek és rétnek való talaj; dr. Szabó József szerint pedig a tónak csak külső szegélye, mintegy 60 km2 térség volna földmivelésre alkalmas, mig többi 5/6-része merőben használhatatlan talaj. 1869 óta ismét meggyült a viz a tóban, 1876. déli fele már teljesen megtelt, a nyolcvanas években pedig nagyobb volt, mint valaha. Az utolsó években azonban ismét tetemesen megapadt, nádasai megszaporodtak s a tó partján megalakult fürdők is tönkre mentek. Legujabban a F. lecsapolása van tervbe véve, mint a Rábaszabályozás kiegészítő része. A F. K-i partja teljesen sik, Ny-on a Fertő-melléki hegylánc (l.o.) kitünő bortermő dombjai szegélyezik, É-on a Lajtahegység lép a tó partjáig. Ny-i partvidéke igen termékeny, népes s kultivált, melyet csak a vasut hiánya zár el a nagyobb forgalomtól. K-i partja kevésbbé népes s nagyrészt mocsaras. A F.-ben Ruszton és Sopron mellett fürdőintézetek létesültek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is