Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fesch... ----

Magyar Magyar Német Német
Fesch... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fesch

József, francia bibornok, szül. Ajacción (Korzika szigetén) 1763 jan. 3., megh. Rómában 1839 máj. 13. Atyja a svájci testőrgárdában szolgált a francia udvarnál és 1757. nőül vette Ramolini özvegyet, I. Napoleon anyai ágon való öreganyját és e házasság révén Ramolini Leticia (I. Napoleon édes anyjának) mostoha fivére lett. F. papi pályára készült, de a francia forradalom folyamában beállt katonának és unokaöccsének, Napoleonnak köszönhette, hogy 1796. az Olaszországba rendelt hadseregnél mint hadibiztos helyet kapott. Ebben az állásban azonban annyi panaszra szolgáltatott okot, hogy Napoleon kénytelen volt őt elbocsátani. Mihelyt Napoleon 1801. mint császár VII. Pius pápával megkötötte a konkordátumot, F. visszatért az egyházi pályára és nehány hónap alatt kanonok lett Bastiában; 1802. ápril havában már lyoni érsek, 1803. pedig bibornok lett és egyuttal mint francia követ Rómába ment. 1804. elkisérte Pius pápát Párisba, a hol Napoleont a koronázás előestéjén az egyház törvénye szerint adta össze Josefine-nel. Unokaöccse viszont többrendbeli méltóságra emelte, gróffá és szenátorrá tette és kieszközölte, hogy Dalberg mainzi érsek-kancellár F.-t segédének és utódának fogadta (1806). Ennek dacára F. négy évvel később (a párisi zsinaton) határozottan elitélte azt a bánásmódot, amelyben Napoleon a fogoly pápát részesíté, amiért őt a császár Lyonba számüzte. Az osztrákok elől (1814) F. Napoleon anyjával együtt Rómába menekült, ahonnan azonban a száz napos uralom alatt Párisba tért vissza, hogy Napoleonnak segélyére lehessen. Ez alkalommal pair lett, de a waterloo-i csata hirére ujra menekülnie kellett és azóta állandóan Rómában lakott, hol csakis a tudományoknak és képek gyüjtésének élt. A Bourbon-kormány arra szólította fel, hogy lyoni érseki székéről mondjon le, amit azonban F. tenni vonakodott. Hires képgyüjteményét, mely 20000 képet számlált, rokonai utóbb eladták. I. Napoleonnal való levelezését kiadta Du Casse (Páris 1885, 2 köt.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is