Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Festőnövény... ----

Magyar Magyar Német Német
Festőnövény... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Festőnövények

festéknövények (plantae tinctoriae) azok, melyeknek a gyökere, fája, kérge, szára, levele, virága v. a gyümölcse sejtjeiben technikailag hasznavehető festék van v. alkalmas kezeléssel belőlök képződik. A F. a növényország különböző családjába tartoznak, de a legtöbb és legkelendőbb a forró tartományokban él, nálunk aránylag csak kevés terem. Legtöbb növény piros és sárga festéket termel. A festéket vizzel többnyire könnyen ki lehet vonni (extraktiv festék), vagy csak éterben avagy borszeszben oldódik (gyantás festék).

Az élő növény szinanyaga nem mindig ugyanolyan, a minő az a holt részekben, v. a kémiai szerek kivonata. A festék t. i. a növényekben mint folyadék v. szilárd testecske már készen van, vagy pedig nincs még kész, hanem a szintelen vegyület, t. i. a festékanya (l.o.) v. szinanya (kromogén) van jelen.Ez más anyagok hatására, a melyekkel az illető részt kezelni szokás, különösen alkaliáktól lesz festék, mint az indigó, Isatis, a zuzmók festéke stb.

Az indigó kromogénje eredetileg fehér vagy sárga a növényben, csak a kezelés folytán, a levegőn kékül meg; a fernambukfáé sárga s a levegőn pirosodik meg; a Rubia gyökere, melyben alizarin van, friss állapotban sárga, s csak erjedés után lesz belőle piros festék.

Csak a vérző kenyér (Micrococcus prodigiosus) nevü festő gomba festéke természetes anilin, más anilin nem egyenesen növénytermék, hanem az indigó nöcvényfestékének desztillációjából lesz v. iparilag kőszénkátrányból, nevezetesen nitrobenzolból kapják. Piros festéket leginkább a ragadványfélék meg a berzsenyfafélék szolgáltatnak. Amazokból az európai s hazai Rubia tinctorum, a keletindiai R. Munjista (munjeeth) meg a keletindiai Oldenlandia umbellata (khaj gyökér) s az Asperula tinctoria említendő. Más piros festékes növény kevésbbé nevezetes; a Variolaria, Lecanora és Rocella zuzmók fajaiból a lakmusz meg az orseille való. Ilyen továbbá a báránypirosító, a cékla, a Butea frondosa, a Morinda-fajok (M. citrifolia, soranjee) stb. gyökere, a Baphia nitida (afrikai vörösfa), a Caesalpiniák (fernambuk-, nikaragua-, szappan- és braziliai-fa), a Calamus draco, a sárkánypálma, a Croton lacciferum, Haematoxylon, a Pterocarpus santalinus fája (szantálfa), a Lawsonia alba (alhenna) levele, a fekete mályvarózsa (Althaea rosea var. nigra) és Malva arborea, a pipacs, basarózsa szirma, a pórsáfrány virága, az alkörmös, a meggy, cseresznye, szeder, ribizke, Rottlera tinctoria gyümölcse, a Bignonia chica szára és levele, a cirok, a Quercus coccifera stb., a Plocamium cocciferum, Rytiphlaea tinctoria moszatok.

A sárga F. közül nevezetes az északamerikai festő tölgy (Quercus tinctoria), melynek kérgét querkcitronkéregnek (tölgycitromkéreg) mondják, a narancseper (sárgafa), a hazai szömörce vagyis magyar fisettfa v. fusztikfa, a khinai Gardenia grandiflora, meg az Isten korbácsa, mely nálunk mezőkön kóborol, de Németországban termesztik. Kevesebb értékü a Curcuma longa, több faj áloé, a Serratula tinctoria, a spárga, sóskafa, sárga répa, Rheum rhaponticum (rebarbara), a sóskafa gyökere, somfa, Garcinia Ceylanica (gummigutti), a Cassia fistula, Hebradendron cambogioides, Morus tinctoria (festő eperfa), a Stalagmites ovalifolia et pictoria (orleanfesték) fája vagy kérge, a dió, a Bixa orellana (orleanfesték), varjutövis és rhamnusfajok gyümölcse, az Anthemis tinctoria, fehér nyirfa, körmice, jóféle sáfrány, Genista tinctoria, Lecanora tartarea (lakmusz), a pohánka, cigánymogyoró, a Datisca, a fali zuzmó. Lila v. kék festék lesz az Amorpha fruticosa, kék buzavirág, Cichorum intybus, Crosophora tinct., Indigofera tinct., Isatis tinct., I. praecox, Nerium, Polygonum tinctorium, az indiai oleander (Nerium tinctorium), Marsdenia és Asclepias fajok, a kampesfa, a fekete fenyvesbogyó, Rocella tinct., Rhamnus cathartica, szarkaláb, gentianafajok, a savanyu eper, szeder stb. növényekből.

A zöld festék a klorofillum képében legjobban el van terjedve, de technikailag nem használják, mivel nem tartós. A zöld festéket tehát a kék és sárga keverésével, valamint kémiai uton állítják elő. Zöld festék mint bomlástermék a Rhamnusz-fajokban keletkezik; a Rh. utiliset és Rh. clorophorá-ét használják. Barna festéket nyerünk az Acacia és Areca catechu, az ezüstfa, Uncaria gambir, Glycirrhiza glabra és a dióból; feketét faszén és szénporból stb., a bő csersavas növényekből is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is