Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Festuca... ----

Magyar Magyar Német Német
Festuca... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Festuca

L. (növ., csenkesz), az egynyári Sclerochloa Griseb. meg a Vulpia Gm., olykor idevont algénuszok kizárásával, többnyári pázsitfü. Virágzatja ágasbogas ritkán kalászalakra összehuzódott (a soványabb F. eliatioré), ága hajszálvékonyságu. Füzérkéje 3-sokvirágu, hengerded v. oldalról lapított szálkatlan v. gyakrabban szálkás. Nagyon változatos növénygénusz, 80-250 faja (Európában 28, de tömérdek számu fajtával, hazánkban 13, Hackel szerint szigoruan mérve) mind a két földrésznek mérsékelt vidékein terem, de a trópusok közt ritka. Sok F., melyet Hackel fajtának tekint, figyelemre méltó állandó faj. Gyepes pázsitok, tövükben nagy csomó, nemvirágzó pázsitgyeppel.

A F. ovina L. (juhcsenkesz) nagyon soktagu sertevékonyságu, többé-kevésbbé deres levelekkel, felálló virágzattal, 3-5 virágu, kurtaszálkás füzérkékkel. Sürü gyepet alkot, könnyü szárazföldet kedvel, száraz legelőre vagy hegylejtőkbe vetni nagyon célszerü s a lábas jószágnak kedves eledele. Száraz és puszta helyekre Poa pratensis, Avena pratensis és hüvelyesek társaságával szokás vetni. Kaszálórétnek kevésbbé alkalmas. Hazánkban a F. sulcata, F. pseudovina Hack., F. Nallesiaca Schl., F. hirsuta Host., -F. Dalmatica Kern stb. fajtái, a keménylevelüek közül pedig a F. pallens Host., meg a F. Pannonica Wulf. érdemelnek említést. A F. arundinacea Schreb. vagyis nádtermetü csenkesz , 2/3-1 1/4 m. magas, a földben tarackol, sötétzöld, széles levelekkel, egész 1/3 m. bókoló ágbogvirágzattal, 4-5 virágu kalászkával.

Televényes friss agyagtalajban, szikes tavak s vizek mellékén terem. Jó réti fü, a szénában meg a sarjuban gyakori, de durvább és kevésbbé tápláló, mint a következő faj. A F. elatior L. vagy F. pratensis Huds. hasonló, de valamivel alacsonyabb, keskenyebb levelü. Füve jóizü és tápláló. A F. rubra L. már véznább, nálunk az előbbieknél ritkább és inkább hegyi pázsit. A F. flabellata Lam. (tussakkfü) Falkland szigetén meg Patagoniában 2 m.-re is megnő, levelei legyező módjára helyezkednek. Hazai nevezetesebb F.-ink a F. amethystina L., a F. vaginata Kit., a legjobb homokkötő pusztai növényünk, a F. Pannonica Wulf., F. Carpatica Dietr. (Amphigenes Carpatica Janka), F. Porcii Hack., F. Croatica Kern., mint többnyire magyar bennszülött csinos pázsitunk. V. ö. Hackel E., Monographia Festucarum Europaearum (Kassel és Berlin 1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is