Fetiales
(lat.), Rómában a legelőkelőbb családokból élethossziglanra
vett 20 tagból álló papi testület, mely nemzetközi jogi viszonyokban járt el.
Feladatához tartozott különösen: a) nemzetközi szerződéseknek megkötése; b)
háboruüzenés; c) a kiadatás (deditio) körüli eljárás. A háboruüzenés bizonyos
formaszerüségekhez volt kötve. Jelesül: Négy F. mint hiradók (oratores, legati)
jelentek meg az illető államnak határán s elégtételt követeltek (clarigatio). A
hirnökök egyike, az u.n. Pater patratus volt a szónok, mig egy másik a
Kapitoleumon szedett szent füveket (Verbenae) vitte, amelyek a küldöttséget
sérthetetlenné tették. Ennek neve volt Verbenarius. Ha 33 nap alatt a felhivott
állam elégtételt nem adott, meg volt a casus belli. Ekkor egy F. jelent meg a
határon s vérbe mártott lándzsát dobott az ellenséges állam területére «Bellum
indico facio que» szavak kiáltása mellett. Az államterület nagyobbodásával a
határon nem eszközölhető szertartás Bellona-templom közelében ment végbe. V. ö.
Szarka Kolumbán. A papi testületek Rómában (Pápa 1889); Kárpáti Kelemen, A
háboru és a béke a régi rómaiaknál (Szombathely 1888).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|