Fez

egyike Marokkó két székes fővárosainak, 195 km.-nyire Tandsertől és 160 km.-nyire az Atlanti-oceán patrján fekvő Rabattól, 550 m. relativ magassága hegyektől szegélyezett, mintegy 25 km. hosszu és 3-10 km. széles, halmos sikságon, amelyen a közelben több forrásból eredő Ued. F. folyik keresztül. A lakosok számát 50, 80, 100, sőt 150000-re is becsülik, akik között mintegy 10000 izraelita. F. még maig Marokkó legiparosabb és legélénkebb forgalmu városa; benne puskaport, apró csecsebecséket, festett fayanceot, hires, maroquinnak nevezett bőrt, gyapjutakarókat és köpenyegeket, selyemkelméket, fezeket és nyergeket készítenek. A termékeny környéken, ahol évente kétszer is aratnak, igen szép virágok és kitünő gyümölcs terem. Az európai iparcikkeken kivül teát, cukrot és füszereket vesz. Az utcák szükek, kanyargósak és igen piszkosak, tulajdonképpen hosszu galeriák, amelyekben a levegő alig cirkulálhat, a házak földszintiek vagy egy emeletesek, rácsos ablakokkal vannak ellátva és nagyobbára rendkivül elhanyagoltak. A mecsetek közül is sok van teljesen elhagyatva; szentségének hirét egyedül a Mulej-Edrisz és az El-Karubin őrizték meg. Ez utóbbinál van a marokkói egyetem, amelynek egykoron Avicenna és más arab tudósok voltak tanítványai, de amely ma már csak nagyon primitiv ismereteket terjeszt. F. három részből áll: a 808. alapított régi városból (el-Beled-el-Bali), az uj városból (el-Beled-el-Dsedid) és a Mellah nevü zsidó városrészből; ezeket egymástól falak és kertek választják el; azonban ezen közben eső tereken is nagy a szenny és piszok, éppen ugy mint a városban magában és a szultán lakóhelye, a Bu-Dselud körül. F. alapíttatását Edrisz imamnak köszönheti, aki 808. megvetette a régi város alapját az Ued F. partján; 467 évvel későbben Abu Jusszuf az uj várost kezdte el építtetni. A város az Almohadok korában érte el virágzása tetőpontját; ekkor 780 mecsetje, 93 nyilvános fürdője, csak a falak közt 472 malma, 89236 háza, 19041 meszriá-ja (kisebb háza), 9082 boltja stb. volt. A mohammedánus világban akkor F. volt Mekka után a legszentebb hely. A XVII. sz. óta azonban hanyatlásnak indult.

Forrás: Pallas Nagylexikon