Fick

1. Adolf, német fiziologus, szül. Casselben 1829 szept. 3. Marburgban és Berlinben orvostudományt tanult, 1851. doktorrá avatták, 1852. az anatomia és fiziologia magántanára lett a zürichi egyetemen; 1856. u. o. a fiziologia rendkivüli, 1862. rendes tanárává nevezték ki. 1868. Erlangenben, 1872. Würzburgban az élettan tanára. Számos becses munkát irt, melyek főképpen az idegélet köréből valók. Nevezetesebbek: Lehrbuch der medizinischen Physik (3. kiad., Braunschweig 1885); Lehrbuch der Anatomie und Physiologie der Sinne (Lahr, 1862); Kompendium der Physiologie des Menschen mit Einschluss der Entwickelungsgeschichte (Bécs 1860, 3. kiad. u. o. 1882); Mechanische Arbeit und Wärmeentwickelung bei der Muskelthätigkeit (Lipcse 1882); Ursache und Wirkung (Cassel 1882); Myothermische Fragen und Versuche (Würzburg 1885). Ő adta ki az: Arbeiten aus dem physiologischen Laboratorium der Würzburger Hochschule c. munkát (u. o. 1874) és Hermann: Handbuch der Physiologie-jében ő irta a mozgástanra, szem dioptrikájára és a fényhatások tanára vonatkozó részt.

2. F. Ágost, német nyelvész, született Petershagen westfáliai faluban 1833 május 5., Göttingában tanult, hol 1858-76. gimnáziumi tanár volt. Az indogermán összehasonlító nyelvtanulmányoknak 1876. Göttingában rendkivüli, 1888. Boroszlóban rendes tanára lett. 1891. lépett nyugalomba s jelenleg Meranban él. Az indogermán nyelvészet körébe eső munkái elsőrangu jelentőségüek, főleg: Vergleichendes Wörterbuch der indogermanischen Sprachen (3. kiad. 1874-76, 4 köt.), Die ehemalige Sprachenheit der Indogermanen Europas (1873) és Die griechischen Personennamen (1874), melyek művelődéstörténeti szempontból is igen fontosak, mert az indogermán népek minden fejlődési foka számára összeállítja a szókincset, melyből a művelődés állapotára és alakulására is érdekes következtetéseket vonhatni. Következő három művében: Die homerische Odyssee (1883), Die homerische Ilias (1886) és Hesiods Gedichte (1887) átirja e műveket az eol dialektusba, melyen azok szerinte eredetileg irva voltak. E nézetét azonban nem fogadta el a tudomány.

3. F. Henrik, német jogtudós, szül. Casselben 1822 jul. 12. 1851. a jogtudomány rendkivüli, 1864. rendes tanára lett. 1879. tagja volt a semmisítőszéknek. 1861 óta sokat buzgólkodik a svájci kereskedelmi és váltójog, vasutszállítási, biztosítási és kötelezvényi jogra vonatkozó törvények megalkotásában. Művei közül megemlítjük: Kritische Übersicht der schweiz. Handels- und Wechselgesetzgebung (Erlangen 1862); Über börsenmässige Lieferungsverträge (Zürich 1872); Über internationales Wechselrecht in Beziehung auf Fristbestimmungen stb. (Elberfeld 1872); Die schweiz. Rechtseinheitsbestrebungen auf dem Gebiete des Eisenbahnrechts (Erlangen 1874). Több értekezést irt különböző folyóiratokba. Schneider tanárral együtt kommentárt irt a svájci kötelezvényi joghoz (Zürich 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon