Fiesco
(ejtsd: fieszkó), tkp. de" Fieschi, Lavagna grófjai, ősrégi
olasz család. A F. név 994. kelt oklevélben említtetik először. A család
Genovában és annak vidékén emelkedett hatalomra, de Párma s Nápoly környékén,
valamint Umbriában is voltak terjedelmes birtokai. Számos hirneves sarja támadt
a családnak, igy 2 pápa (IV. Ince és V. Hadrián) és 30 bibornok. Rendesen a
gvelf párthoz szítottak, kivált Genovában, hol a ghibellin Doria és Spinola
családdal ujat huztak. Genova, Milano és Firenze szolgálatában is találkozunk
F. grófokkal, különösen a hadvezéri és tengernagyi pályán. - F. Bertalan
Kolumbust kidérte első felfedező utján. A család csak a jelen sz.-ban halt ki.
Tagjai közül említendő: F. János Lajos de" Lavagna grófja (1523-47), Schiller
hasonnevü drámájának hőse. Midőn Doria András (l. o.) V. Károly császár
pártjához szegődött, a fiatal, gazdag és nagy tettekre vágyódó F. féltékenységből
I. Ferenc francia királlyal kezdett alkudozásokat szövetkezés céljából, mit
elvtársai, a Fregoso család, szintugy Farnese Lajos és III. Pál pápa (Farnese)
helyeseltek. F. azután a Doria család megbuktatására összeesküvést szőtt,
melynek Calcagno, Sacco és Verina voltak főbb tagjai. A Milanóban székelő
császári kormányzó figyelmeztette ugyan az agg Doriát az összeesküvők s
különösen Farnese Lajos gyanus dolgaira, de Doria nem hallgatott rá és igy az
összeesküvők sikerrel fogtak az 1547 jan. 2. éjjel Genova felszabadításához,
midőn egy véletlen baleset nagy zavarba ejti őket. F. ugyanis, vezérük, midőn
Verrina társaságában a kikötőben horgonyzó tengernagy-hajóra akart átmenni, a
tengerbe bukott és páncélos fegyverzete miatt nem tudott menekülni. Cimborái,
kik mitsem sejtettek F. végéről, folytatták a küzdelmet és megölték Doria
Gianettinó-t, mig az agg Doria András még jókor elmenekült. Genova tehát az
összeesküvők kezében volt, de ezek vezér nélkül nem merték diadalukat
kiaknázni, minek az lett a vége, hogy a Doria párt megemberelte magát és F.
pártja ellen véres üldözést indított. A kézrekerített összeesküvők életükkel
lakoltak merényletükért. F. rokonai ugyan külföldre menekültek, de majdnem
valamennyit balsors üldözte és nyomoruságosan végezték életüket. F. Girolamot
lefejezték, F. Ottobuono évek mulva került a Doria párt kezébe, mely tengerbe
fulasztotta. Csakis F. legifjabb öccse alapíthatott Franciaországban családot
és Fiesco özvegye, Cybo Eleonora is megmenekült, ki később Vitelli toskánai, utóbb
spanyol hadvezérhez ment nőül. A F.-család kihalt. F. történetét számos dráma-,
regény- és történetiró szemelte ki tárgyul. Igy Schiller, ki Rousseauból
merített kedvet drámájához, igy Campiglio is. Mindezek kevés sulyt fektettek F.
valódi történetére.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|