Figueroa

(ejtsd: figéroa) Ferenc, spanyol költő, kinek kortársai a divino (isteni) melléknevet adták, szül. Alcalá de Henaresben 1540 körül, megh. 1620 táján. Szülővárosa egyetemén tanult, aztán részt vett az olaszországi háborukban, s mint katona és költő egyaránt kitünt. Rómában költői koszoruval is megkoronázták. Irt szonetteket, kanzonekat,. elégiákat és Tirsi c. hiressé lett eklogát, melyeket a kifejezés őszintesége s kelleme és a stilus folyékonysága s pompája jellemeznek. Cervantes nagyon dicsérőleg szól F.-ről Galatea-jában. Halála előtt költeményeit elégettette s csak a fenmaradt, a költő barátainál levő másolatok alapján adta ki őket Tribaldos de Toledo (Lisszabon, 1625). Ujabban Fernandez Ramon gyüjteményében (Madrid 1785 és 1804) is megjelentek. Egyes költemények és a Tirsi a Biblioteca de autores espanoles 42. kötetében vannak meg. Nevezetes F. még arról is, hogy Boscan Jánossal és Garcilasoval együtt ő honosította meg az olasz izlést a spanyol költészetben.

Forrás: Pallas Nagylexikon