Filogenezis
és filogenia (gör.), magyarul körülbelül az állat- és
növénytörzsek fejlődéstörténete, Heckel szerint a különböző állatok
fejlődéstörténete, amelyekből számtalan évezred folytán lassankint az emberi
nem előállott. A legnevezetesebb forrás, amelyből e tudomány merít, az
ontogénia vagyis kifejlődés (csiratörténet), az egyes egyén fejlődéstörténete.
Ezenkivül nevezetes alapot szolgáltat számára a paleontologia azaz kövülettan,
de még inkább az összehasonlító anatomia. Ezekből a tudományokból van a
következő alaptörvény merítve: a csirafejlődés, a törzsek történetének rövid
lefolyása v. ismétlődése, más szavakkal: az ontogénia rövid ismétlése a
filogéniának, vagy körülményesebben: az alaksorozat, amelyben az egyéni
organizmus kifejlődése alatt, a petesejttől kiképződöttsége állapotáig áthalad,
rövid, kompakt ismétlése azon hosszu alaksorozatnak, amelyen ugyanannak az
organizmusnak állati elődei, vagy fajának törzsalakjai a szerves teremtés
legrégibb idejétől a mai napig átjutottak. E viszony eredeti természete az
átöröklés meg az alkalmazkodás jelenségeiben van megállapítva. Nagyon
természetes, hogy a F. hipotézisének nagyon sok ellensége van.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|