Finistere

(ejtsd: finiszter), francia département az Atlanti-oceán, a La-Manche-csatorna, Côtes-du-Nord és Morbihan départementok közt. 6722 km² területtel, (1891) 727012 lak. (1 km²-re 108 jut). A szaggatott felületü départementon két dombsor vonul végig az Aune-medence D-i és É-i oldalán. Emez a Montagne d"Arrée, Saint-Michel-de-Brasparts legmagasabb (391 m.) csúccsal, amaz a Montagnes Noires, amelyek a Menez-Homban (330 m.) érik el a legnagyobb magasságukat. A talaj, kivéve Chateaulin és Brest kantonokban levő harmadkori képződményeket, a Roscanveli mészkőréteget és a Quimperi széntelepet, mindenütt gránitból, gnajszból és palákból áll. Ezen őskőzetek a tenger partján a hullámok folytonos romboló erejének vannak kitéve; ezért F. partjai rendkivül töredezettek és legalább 600 kis öböl és kikötő van rajtuk, ezek közt a legjelentékenyebbek a bresti, a douarnenezi és az audiernei, továbbá a benveleti, foreti, pouldoui stb.: a számos hegyfok közül, amelyek e kis öblöket egymástól elválasztják, a legkiválóbbak a Cornouaille-félsziget végét alkotó Raz és a Saint-Mathieu. Számos a partok mellett az apró sziklasziget és zátony; a legnagyobb szigetek Quessant és Seins, illetőleg Sizun. Földünkön alig van vidék, ahol annyi dolmen, kromlech, menhir és más ilyen régiség volna található, mint ezen szigeteken. A számos parti folyó közül a nagyobbak az Aune, amelynek egyedül van némi jelentősége, a Douron, a Dossen, a Penzé, az Elorn, vagyis Landernaui folyó, a Goyasen, az Odet, az Aven és a Laita. A tenger közel voltánál fogva F. éghajlata egészen oceánikus (a legnagyobb szélsőségek + 23 és - 6°); az eső nagyon gyakori és az ég az év nagyobb részében felhős, Brestben évenkint 72, a Douarnenezi-öböl körül pedig 100 cm. az évi esőmennyiség. A föld, kivéve a magaslatok csúcsait és a mocsárokat, amelyek területe a viz levezetése folytán mindig fogy, igen termékeny; gabonát (839276 hl. buzát, 597182 hl. rozsot, 1445774 hl. zabot, 502554 hl. árpát) a szükségesnél többet termelnek; azonkivül sok a burgonya, kender, len és hüvelyes; gyümölcsöt, különösen almát és körtét, a gyümölcsbor kedvéért is sokat ültetnek. A kövér és nagy kiterjedésü legelők lehetővé teszik, hogy az állattenyésztés is virágozzék; a szarvasmarhák száma 410218, a lovaké 108437 és a sertéseké 97924. A bányatermékek nem kevésbbé fontosak e départementban, mint a mezőgazdasági termékek; Huelgoat Poullaouen környékén vannak Franciaországnak leggazdagabb ezüsttartalmu ólomércbányái, amelyeket azonban most nem művelnek; fontosak a gránit-, porfir-, vasérc- és szénbányák is. Daoulas környékén kaolint találni. Néhány ásványviz-forrás is van, de ezeket nem használják ki. At ipar vásznat, vitorlavásznat, köteleket, papirt, cserépedényeket, kémiai szereket, bőrt, puskaport és szappant állít elő. Fontos F. lakóira nézve a halászat, különösen a szardiniahalászat és az osztrigatenyésztés; egyedül Douarnenez és Concerneau több mint 1000 bárkát küld ki 6-7000 halásszal évenkint a tengerre, a kereskedelmet a számos nagyobb-kisebb kikötő, két vasuti vonal, a jó országutak, 15 alsó részében hajózható folyó és a Nantes-Bresti-csatorna élénkíti. F. a régi Bretagne tartomány részeiből, és pedig Léonaisból, Trécoraisból és Cornouailleból alakult; e részek még most sem forrtak teljesen össze; a lakosok még most is különbséget tesznek köztük. Közigazgatásilag 5 arrondissementre oszlik, ezek: Brest, Chateaulin, Morlaix, Quimper és Quimperlé. V. ö. Joanne, Géogr. du F. 1878; Fierville, Notice arch. sur le dép. du F. (az Archéologie 1864. évfolyama 189-200. l.).

Forrás: Pallas Nagylexikon