Finncet

(Physalus Gray), a cetek közé tartozó emlősállat. Egyetlen faja a tulajdonképeni F. vagy Gibár (Ph. antiquorum Gray), mely a legnyulánkabb cet és a leghosszabb állat, 33 m.-nél hosszabbra is nő; melluszói feje mögött fekszenek, 3 m. hosszuak; hátuszója kupolaforma, 60 cm. hosszu, zsiros. Szemei szájzuga fölött és mögött feküsznek, mig fülei a szemek és a melluszók közt nyilnak. Teste csupasz, de felső állkapcsának végén 1 cm. hosszu szarufonalak pamatai vannak. Bőre fölül fekete, hasán fehér, a mély barázdákban kékesfekete. Fognélküli állkapcsain mindkét oldalon 350-375 szakállsor emelkedik. Az Atlanti-tenger északi részének s a Jeges-tengernek lakója, különösen a Medveszigetek, Nowaja Semlja és a Spitzbergák közelében gyakori, de a délibb vizekre is leereszkedik, sőt a déli Jeges-tengerig is lehatol. Igen gyorsan és ügyesen uszik, még a leggyorsabb gőzhajót is elhagyja, majdnem minden 90 másodpercben a felületre jön, mintegy 4 m. magas sugarat lövell ki s ennek hangja 1 tengeri mérföldnyire is elhallatszik. Vad természetü s nemcsak fiait, hanem társait is védelmezi. Halakkal táplálkozik, de megeszi a héjjatlan lágytestüeket is. Vadászata meglehetős nehéz és nem nagyon jövedelmező. Közeli rokonai a Megaptera longimana Gray az Atlanti- és Csendes-Oceánból, 18-20 m. hosszu, a Benedenia Knoxii Gray az Északi-tengerből, 10 m. hosszu; a Balaenoptera rostrata Gray az Északi-tengerből, 10 m. hosszu. L. még Cetek.

Forrás: Pallas Nagylexikon