finoszilikátok

finoszilikátok, rétegszililkátok: (ásv) az [SiO4 ] tetraéderek kapcsolódása végtelen kiterjedésű, kétdimmziós, „rétegszerkezetű”, álhatszöges, monoklin szimmetriájú, leveles, lemezes megjelenésű szilikátszerkezeteket hoz létre. A kétdimenziós kapcsolódás azonban elektromosan kiegyenlítetlen, így további kationok (ill. rétesek) révén valósul meg a. semlegesítés (l. az ábrát). A rétegek között csupán gyenge kötő erők működnek, következményük a. rétegesség síkjával párhuzamos kitűnő hasadás. Keménységük kicsi. Többségük kőzetalkotó ásvány. Felosztásuk szerkezetük alapján történik. Fő képviselőik a következő ásványok: a kristályos palákban gyakori a talk; a csillámokat - a muszkovít- és a biotitsor tagjait – magmás és átalakult kőzetekben egyaránt megtaláljuk.

A kloritfélák részben átalakult, részben (pl. chamozit) üledékes képződésűek. A szerpentin-félék (pl. krizotil) átalakulási, lebontási termékek, A finoszilikátok csoportjába tartoznak az agyagásványok is, amelyeknek szemcsemérete rendszerint mikronos nagyságrendű – ellentétben pl. a csillámok cm-es, dm-es nagyságrendű, táblás termetű megjelenésével. A finoszilikátokhoz sorolják a tetragonális szimmetriájú apofillitet is.

Forrás: Természettudományi kislexikon