Firduszi

vagy arabosan Firdauszi Abul-kászim Manszúr, a persa és a világirodalom egyik legjelesebb költője. Tusz közelében fekvő Sádab nevü faluban született 940 körül, megh. Tuszban 1020. Mahmud, a hires gaznevida fejedelem udvarához bejutva, a Dakiki által megkezdett Királyok könyvének megirásával bizatott meg. Harminc évi kitartó munka után óriási, közel 60000 verspárból álló költeményt szerzett, melyben a régi persa királymondákat dolgozta fel egészen a szaszanidák bukásáig 651. A szultán által megigért hatvanezer arany helyett ugyanannyi ezüstpénzt kapván, a várakozásában csalódott költő lesujtó szatirát mellékelt a fejedelem számára készített kéziratpéldány mellé és Mahmud haragja elől Bagdádba menekült. Itt a khalifa nagyvezérének jóindulatát megszerezve, öreg korában irta mintegy engesztelésül a pogánykori hősök dicsőítésére a Juszuf és Zulejkhá cimü époszt, melyben a koránban a legszebbnek nevezett történetet énekli meg vallásos szellemben. Barátai és különösen Mahmud nagyvezérének közbenjárására annyira kiengesztelődött a hiuságában sértett uralkodó, hogy az elaggott költő Tuszban tölthette öreg napjait. Mondják, éppen temetése napján érkezett meg a tizenkét tevére rakott hatvanezer arany tiszteletdij, melyet a tettét megbánó Mahmud küldött egykori udvari költőjének. E regényes vonásnak aligha van történeti alapja.

A Királyok könyvének már egész irodalma van. Eredeti szövegének kezdetét Lumsden adta ki (Kalkutta 1811). Teljes szövegét a hires persa éposznak Turner Macan (u. o. 1829., 4 köt.) és francia prózafordítással Mohl Gyula (Páris 1838-78, 7 köt. folio) adták ki. Legjobb német fordítása gr. Schack tollából ered Heldensagen von F. (3 kiad., Stutt. 1877., 3 köt.). Még ennél is jobb Rückert fordítása, Königsbuch Firdusi"s, mely csak 1893. jelent meg hagyatékából (kiadta Bayer E. A.). Angolra Champion és Atkinson fordították kivonatosan. Olaszul versben Pizzi tolmácsolta Il libro dei Re (Turin 1887-88., 8 köt.), Magyarra Szilády Aron, Erődi Béla és Fiók Károly fordítottak le belőle egyes részleteket. Radó Antaltól sajtó alatt van az egész «Szijavusz»-epizód s ugyanő fordítja a «Zál és Rudabé» történetét is. Kevesebb méltatásban részesült F. másik nagyobb költeménye, a Juszuf és Zulejka is, mely még mindig nincs Európában kiadva. Sikerült német fordítása Schlechta Wssehrdtől való: Jussuf u. Suleicha (Bécs 1889). F. lirai költeményeit Ethé Armin ismertette: Firdusi als Lyriker (München 1872). Életrajza a számos persa tezkeherén kivül Hammer, Geschichte der schönen Redekünste Persiens (Bécs 1818) és Ouseley Biographical Notices of Persian Poets (London 1844), és más persa irodalomról szóló művekben foglaltatik. Legujabb, még be nem fejezett kiadása a Sah-Nameh-nek a Vullers-Landauer-féle (Lejda 1876-84., 3 köt.)

Forrás: Pallas Nagylexikon