Fischart

János, német szatirikus (ismeretes ugy is mint Elloposkleros Huldrich, ugy is mint Mannsehr Ulrik vagy Menzer és Reznem). Szül. a XVI. sz. közepe felé, némelyek szerint Mainzban, mások szerint Strassburgban, megh. 1589. Forbachban Saarbrücken mellett. 1574. a strassburgi egyetemen elnyerte a dr. juris oklevelet, 1581. Speierben kamarai ügyvéd volt. F. hazafias érzelmü költő és Luther után korának leghatalmasabb protestáns publicistája volt. Szellemes, tudományos, klasszikai műveltségü ember volt, aki jól megfigyelte a német viszonyok minden változását. Művei valóságos forrását képezik az akkori német erkölcsöknek. A dráma kivételével a költészet nemcsak valamennyi ágát mívelte. Lefordította Bodinnak Daemonomania magarumját, versbe szedte az Eulenspiegelt és nagy hirnévre tett szert Flöhatz, Weihertratz c. bohókás költeményeivel. Művei: Podagrammisch Trostbüchlein (Strassburg 1577), melyben a podagrát a pazar gazdagok büntetésének mondja; Philosophisch Ehzuchtbüchlein (Strassburg 1578); Aller Practick Grossmutter (1572); Bienenkorb des Heyligen Rhömischen Imenschwarms (fordítás Marnix németalföldi iró eredetijéből). Nevezetes műve a Beschreibung des vierhörnigen Hütleins (1580, modernizálva Pannier által 1879), melyben bohókás módon küzd a jezsuiták, valamint a dominikánusok és franciskánusok rendje ellen. Azonkivül több fordítása, apró költeménye is fenmaradt. Néhány komoly hangon tartott elbeszélése is van: Das Glückhaff-Schiff von Zürich (1876). Főműve Rabelais Gargantua-ja után készült Affenteuerliche und ungeheuerliche Geschichtsschrift vom Leben, Rathen u. Thaten der vor langen weilen vollenwolbeschreibenden Helden u. Herren Grandguzier Gragantoa und Pantaguel (1575). Hősregény, amelyben a szellemi haladást dicsőíti. Összes műveit Menzebach báró adta ki s ez a gyüjtemény a berlini királyi könyvtárban van meg. Költői műveit Kurz H. adta ki (Lipcse 1866-68, 3 köt.)

Forrás: Pallas Nagylexikon