Fischhof
Adolf, osztrák politikus, szül. Ó-Budán 1816 dec. 8., megh.
Emmersdorfban (Karintiában) 1893 márc. 23. Az orvosi pályára lépett, de az
1848-iki mozgalom őt is a politikai küzdőtérre sodorta. Egyike volt a márc.
13-iki bécsi felkelés előidézőinek; azután képviselőnek választották, a
magyarországi eseményekkel is rokonszenvezett és végre a Doblhof-féle
miniszteriumban miniszteri tanácsos lett lett. A képviselőház erőszakos után
(1849 márc. 7.) Schwarzenberg hg elfogatta, de a törvényszék őt az ellene emelt
vádak alól felmentette. Az abszolutizmus éveiben mint orvos kereste kenyerét,
mint politikai iró uttörő szerepre vállalkozott, amidőn Magyarország jogai
mellett tollat fogott és a dualizmusnak egyengette utját. Ebben a szellemben
szerkesztette Unger József (a későbbi miniszter) közreműködésével irt művét:
Zur Lösung der ungar. Frage (1862). Az 1866. porosz háboru küszöbén az Ein
Blick auf Österreichs Lage c. röpiratot tette közzé, melyben Ausztria és
Poroszország kibékülését és szoros szövetkezését hozta indítványba. Követte ezt
1869-ben megjelent irata: Österreich und die Bürgschaften seines Bestandes
(1869), melyben a federalizmust ajánlotta mint az egyedül üdvözítő osztrák
kormányrendszert. A bécsi centralisztikus körök és pártok azonban, melyek a
dualizmussal is csak nagy nehezen tudtak megbarátkozni, zokon vették ezt a
művet és azóta a bécsi sajtó legnagyobb része F. további működését
agyonhallgatta, ugy hogy F.-nak a Schuselka-féle Reform-ban és nemzetiségi
lapokban kellett cikkei számára helyet kérni. 1875. a Zur Reduction der
kontinentalen Heere c. röpirat látott napvilágot, melyben a roppant
hadiköltségek alábbszállítása céljából nemzetközi képviselő-gyülekezetet hozott
javaslatba. További iratai: Die Schprachenrechte in den Staaten gemischter
Nationalitäten (1885) és Der österreichische Schprachenzwist (1888), melyeket a
Taaffe-miniszterium alatt élessé vált cseh-német nyelvzavar alkalmából irt. Az
1848-iki szabadsághős és a nemzetiségi jog előharcosa elhagyatottságban
töltötte utolsó éveit.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|