Fiziognómiai rendszer

(növ.), a természetes és kiváltképen a virágok szerkezetén alapuló növényrendszernek az ellentéte, mert a F. a növény termetén meg a levelek tulajdonságán alapul. A régi botanikusok a botanika szunnyadásának korszakában a F. tagjait ismerték fel s ezekből kezdették a növényországot fákra, cserjékre, füvekre stb. osztani. A F. nagyobb csoportjai: I. A Fás növények, II. Iszalagok, III. Haraszt-növények, IV. Kövér növények, V. Tehernövények, VI. Dudvák, VII. Pázsitok, VIII. Sejt növények (moha-alakzat, gomba, zuzmó, moszat). A F. alapformái a vidék tájképén főleg akkor emelkednek ki, midőn seregesen nőnek és hasonló külsejü növényszövetkezetté füződnek össze. V. ö. Grisebach, Die Vegetation der Erde, I. 11. l.; Borbás, Vas vármegye növényföldrajza és flórája (82-84. l.). L. Növényföldrajz.

Forrás: Pallas Nagylexikon