Fiziokratizmus
(gör.), a mult század második felében napvilágot látott
társadalomgazdaságtani rendszer, melynek főelvei a következők: a gazdasági
életben is természettörvények uralkodnak; ezeknek működését nem szabad
akadályozni, különösen az államnak minden beavatkozástól tartózkodnia kell.
Ezért állítja föl a F. egyik főképviselője a következő szabályt: Laissez faire,
laissez aller. A F. azért a teljes egyéni szabadság szószólója. Gyakorlati
szempontból különösen fontossá vált azon tana, hogy a nemzeti gazdaság egyedüli
forrása a föld, miért is csak az ennek értékesítésével foglalkozókat tekintette
termékeny osztálynak. A föld egyedüli értéktermelő jellegéből egyuttal
következik az egyadó-rendszer a földadó alapján. A mezőgazdaság érdekében
különösen követelik a jobbágyság eltörlését; az ipar érdekében a céhek
eltörlését és az iparszabadságot; a kereskedelem érdekében a kereskedelmi
szabadságot. A F. bizonyos tekintetben az utána következett és Smith Adam (l.
o.) alapította rendszernek előhirnöke. A F.-t előkészítették Boisguillebert,
Vauban és Sain Pierre. Tulajdonképpeni alapítói és részben rendszeresítői
Quesnay, Gournay és Turgot. Tanítványai és képviselői közé tartoznak: az
idősebb Mirabeau, Dupont de Nemours, Mercier de la Riviere, Baudeau, Morellet,
Letrosne stb. A F. nevét Dupont használta először; az illető irókat saját koruk
«économistes»-nek nevezte. Franciaországon kivül csak kevés iró csatlakozott a
fiziokrata iskolához; ezek közé tartozik Iselin, Schlettwein, Schmalz, Neri,
Delfies stb. A F. uralkodók között is számított hivőket, kik annak a gyakorlati
életben, legalább részben való megvalósítására törekedtek, igy a badeni
nagyfejedelem Frigyes Károly, II. József és II. Lipót császárok, Katalin orosz
cárné stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|