Flabellum

(lat.) a. m. legyező, napernyő, melynek használata Keleten és a déli népeknél már az ó-korban bizonyos (v. ö. Ovid. Fast. II. 309.; Mart. XIV. 28., XI. 73.; Juven. IX. 50.; Terent. Eun. III. 82. stb.). Használata átjött a legrégibb időben a keresztény liturgiába is; a szent miseáldozat alatt a püspököt egy vagy két diakon legyezte, részint a hőség csökkentésére, részint azért, hogy az áldozati tárgytól a legyek, bogarak stb. távoltartassanak. A XIV. sz.-tól kezdve kimegy a szokásból s jelenleg a pápának ünnepélyes miséjénél s itt-ott Olaszországban van csak használatban. V. ö. Kraus, Real. Encycl. I. 529., u. itt az irodalom.

Forrás: Pallas Nagylexikon