Flandria

(flamandul Vlaenderen), Európa azon része, amely az Északi-tenger, a Schelde és Pas de Calais közt fekszik; ma megoszlik Franciaország (amelynek Nord départementját alkotja), Belgium (itt K. és Ny. F. (l. o.) tartomány nevét viseli) és Hollandia (Zeeland D-i része) közt. F. neve a VII. század krónikáiban fordul elő először; ekkor csak Bruges városának környékét, a régi menapii germán nép földjének egy részét értették rajta; későbben azonban mindig nagyobbodott a területe. A IX. sz.-ban (864) Kopasz Károly a románok betörései ellen való védelmét Vaskaru Balduinra bizta, aki későbben vejévé is lett és a F. grófja cimét kapta; birtokai a Somme, Schelde és a tenger közt terültek el. Férfi utódai ezeket 1119-ig meg is tartották. 1007. ezek közül IV. Balduin Gand és környékét, VI. Balduin pedig házasság által Hainaut-t szerezte meg, amely utóbbi azonban csakhamar megint elvesztett. VII. Balduin gyermektelen halála után F.-t 1119. Jó Károly dán herceg, az elhunyt család női ágon való rokona örökölte, de azt 1127. meggyilkolták és a grófság először normandiai Vilmosra, későbben pedig elzászi Thierryre szállott; ennek fia, Fülöp után Margit, a nővére örökölte. Majd fia, IX. Balduin F.-t Hainaut-val ujra egyesítette és később a latin császárságot alapította. F.-t leányai kapták, akik közül Margit, a Fekete, 1279. Hainaut-t unokájának, II. Avesnesi Jánosnak adta át, F.-t pedig második házasságából született fiának, Guis de Dampierrenek hagyta örökségbe. A XIV. sz.-ban a polgárság Artevelde Jakab (l. o.) vezérlete alatt fellázadt grófja, I. Lajos ellen, amelyet csak annak utóda, II. Lajos tudott elfojtani; II. Lajos volt F. utolsó grófja. Leányát, Margitot nőül vette Bátor Fülöp, aki 1384. F.-t és Artoist Burgundiával egyesítette. Leánya, Mária, egybekelvén Miksa császárral, F. Burgundiával együtt a Habsburgokra szállott. A vesztfáliai békében F. É-i részét Hollandia kapta; a pireneusi békében a franciák megszerezték Artoist, az aacheni, nymwegeni és utrechti békében pedig még más részeket is. 1795-1814-ig egész F. Franciaországgal volt egyesítve; és 3 départementra volt beosztva: Lys-re Bruges székhellyel, Escaut-ra Gand székhellyel és Bouches de l "Escaut-ra Middelburg székhellyel. A bécsi kongresszus ismét elvette Franciaországtól. F. a XIII. sz.-ban Európának legnépesebb és leggazdagabb földje volt. Az egyes városok nemcsak saját grófjaik, de külföldi fejedelmek ellen is meg tudták védeni szabadságaikat. A gazdagság és hatalom forrása az ipar, különösen a posztószövés és a kereskedés volt. Legnagyobb hirre tettek szert Bruges vásárai, a posztószövés középpontja pedig Ypres volt. V. ö. d "Ondegherst, Les Chroniques et Annales de Flandre (1571); Warnkoenig, Flandrische Staats-u. Rechtsgeschichte (Tüb. 1836-39); I. Glay, Histor, des comtes de Flandre (1843); Kervyn de Lettenhove, Histor. de Flandre (1847-1855); u. a., La Flandre pendant les trois derniers siecles (1875) és Histoires et chroniques des Flandres (1879-80).

Forrás: Pallas Nagylexikon