Flores

1. az Azorok egyike, 200 km.-nyire Fayaltól, 160, mások szerint 141 km.² területtel, 10000 lak. Partjai szaggatottak, belseje emelkedett, különösen D-i részén, ahol a Morro Grande (942 m.) a legmagasabb része. A jó termőfölddel takart és jól öntözött, de heves szélviharoknak kitett szigetnek virágzó az állattenyésztése, erdei is bőven vannak. Legnagyobb helységei Santa Cruz és Lagens, amelynek lakói durva posztót is szőnek. - 2. F. Floris, Endeh Mangerai, a kis Szunda-szigetek egyike, Szumbavától K-re, Timortól ÉNy-ra; hossza 375 km., területe mintegy 22000 km.²; lakóinak száma 200000, akik közt Larantukában portugál korcsok, Endeben buzsik vannak nagyobb számmal; a nagy többség azonban pajma. A sziget hegyes és vulkáni; a legmagasabb vulkánja a Gunung Keo (2763 m.) a D-i részében van. Belseje ismeretlen; partvidéke termékeny; rizst, kukoricát, szandálfát és cukornádat terem. Ércek közül egyedül rézércet találtak rajta. Egykoron a portugáloké volt; 1859 óta a hollandusoké, Szolor, Adanara, Lomblem, Pantar és Ombai kisebb szigetekkel együtt Timor resindencyhez tartozik. Főhelye Larantuka, a K-i parton van, ahol a hollandi adminisztrátor is lakik. ÉK-i hegyfokát F.-foknak, azon tengerszorost, amely Szolortól és Adanarától elválasztja, F.-csatornának és végül azon szigetekkel teleszórt tengert, melytől É-nak fekszik, F.-tengernek hivják. - 3. F., departamento Uruguay D.-amerikai köztársaságban, 4519 km.² területtel, San Jozét is beleszámítva, 38435 lak., Trinidad székhellyel.

Forrás: Pallas Nagylexikon