Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
fluoreszkál... cast
fluoreszkál... fluorescenc...

Magyar Magyar Német Német
Fluoreszkál... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fluoreszkálás

(fluorescentia), bizonyos szilárd és folyékony testeken észlelhető azon tünemény, hogy azon idő alatt, mig reájuk fény esik, rendes szinüktől eltérő s a reájuk eső fény szinétől is elütő szinben tünnek fel. Ha p. sik üveglapokkal határolt edénybe tiszta vizet öntünk, s ebbe a vadgesztenyafa héjából kis darabkát teszünk, a viz kissé barnás szint mutat, ha azon keresztül világosság felé nézünk. Ha azonban felülről vagy oldalról nézzük a vizet, miközben nappali fény vagy egyenesen napfény esik reája, a viz kékes szinben tünik fel. Ugyanily kékes szint mutat a kénsavas kinin parányi tömege, holott világosság felé tartva, az azt tartalmazó viz egészen szintelen. Gyenge kék szinü a petróleum is, ha oldalról nézzük. Szép kék szinben tünnek fel a folypát bizonyos fajai. Zöldnek látszik a különben sárga uránüveg, mig a levélzöldnek (Klorofill) éteres kivonata vérpirosnak mutatkozik. Legszebben látni a különböző szineket, ha napsugarakat gyüjtő lencsével fénykuppá egyesítve, ezt a fénykupot bocsátjuk a fluoreszkáló testekre és oldalról vagy felülről tekintjük a testeket.

A F. mibenlétét Stokes angol fizikus derítette fel az által, hogy a fluoreszkáló testeket szines fényben vizsgálta. Ha p. az uránüvegre eső fénysugarak által létrehozott zöld szint a klórréznek zöld oldatán keresztül nézte, a F. szine teljesen jól látszott, ha ellenben a napfényt először klórréz oldalán keresztül bocsátotta s aztán engedte az uránüvegre, a zöld fénykup ebben eltünlt. Szintugy eltünik a F. szine, ha a napfény valamely fluoreszkáló folyadékon keresztül haladva jut oly edénybe, melyben ugyanolyan folyadék van. Ez utóbbi már nem mutat F.-t. Számos kisérletből kitünt, hogy csak oly fénysugarak hozhatnak létre F.-t, melyeket az illető test elnyelni képes és a F. annál szebb, mennél erősebb a fény elnyelése. Midőn tehát a napfény valamely fluoreszkáló testen áthaladt, már meg van fosztva azon szines alkatrésztől, melyet a test elnyelni képes és éppen ezen elnyelt fény okozza magát a F.-t. A fluoreszkáló testet elhagyó fény tehát másodszor már nem képes ugyanazon alkatu testben F.-t okozni, mert hiányzanak belőle a F.-t létrehozó szines alkatrészek. Hogy milyen szinü sugarak okozzák leginkább a F.-t, azt legjobban ugy lehet tanulmányozni, ha napfényt vékony résen keresztül sötét szobába bocsátunk, s utjába üvegprizmát állítunk. Gyüjtőlencse segélyével tiszta napspektrumot állítván elő, a spektrum egyes szineit fluoreszkáló test felületére lehet vetni. Petróleum esetén az látszik, hogy a spektrum szinei a vöröstől a kékig mind hatástalanok. A F. csak akkor kezdődik, miután az ibolyaszin esik a petróleumra. Azon tul az u. n. ultra-ibolya szinü sugarak is hatásosak, pedig ezeket a spektrumban rendes körülmények közt nem is látni. Ezek a petróleum fluoreszkálása által láthatókká válnak. Még jobban sikerül ezen kisérlet, ha üvegprizma helyett quarcból valót használunk, amennyiben ilyen prizma jobban bocsátja át az ultra-ibolya sugarakat. Ily kisérletek révén kitünt, hogy általában a kék és ibolyaszinü sugarak leghatásosabbak a F. előidézésében, s ez magyarázza meg azon körülményt is, hogy miért alkalmas ily kisérletekre a napfény mellett az elektromos fény is, mig a közönséges lámpa- vagy gyertyafény majdnem hatástalan. Az elektromos fény t. i. sok kék- és ibolyaszinü alkatrészt tartalmaz, mig a lámpa- és gyertyafény a spektrumnak kisebb törésü sugarait (vörös, sárga, zöld) tartalmazza. (Sötét szoba ablakdeszkájának rését kék üveggel látva el, könnyen észlelhetők a F. tünetei.) Megjegyezendő itt még az, hogy a fluoreszkáló test felületén felfogott spektrumban a Fraunhofer-féle sötét vonalak nagyon jól látszanak ott, ahol a F. érvényesül. Stokes az ultra-ibolya részben számos sötét vonalat észlelt s azokat L. M. N. S. betükkel jelezte.

Ha a fluoreszkáló test által kibocsátott, tehát a rendestől eltérő szint prizmával vizsgáljuk, összetettnek találjuk még akkor is, ha az előidéző szin a spektrumnak egyszerü szine, tehát olyan, melyet prizmával több szinre már nem lehet bontani. Stokes szabálya szerint a F. szine soha sem tartalmaz nagyobb törésü sugarakat, mint az azt előidéző szin. A F. szine tehát csak oly szinü sugakarakat tartalmazhat, melyek az előidéző szintől a spektrum vörös vége felé esnek. Ezzel szemben Lommel azt állítja, hogy oly testek is vannak, melyek fluoreszkálási szine az előidézőnél nagyobb törésó sugarakat tartalmaznak. L. még Foszforeszkálás.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is