Fluorit

(ásv. Folypát), Mészfluorid (CaF₂Ca = 51,3F = 48,7 kevés P₂O₅. Cl  és néha szerves anyag) leginkább kocka alakokban egyes vagy csoportos szép halmazokat, néha szálas, leveles, tömött s földes féleségeket is képez. Szine sokféle, szintelen, fehér, sárga, zöld, kék, vörös, ritkán fekete; üvegfényü, a fluoreszkálást igen szépen mutatja, kivált a zöldes szinüek, melegítve foszforeszcenciát is mutat. K. 4. Töm. 3,11 - 3,25. Jól hasad. Tömény kénsavval melegítve hidrofluorsav (HF) keletkezik (felfedezte 1771. Scheele). A kohászatban a réz, ezüst és vasércek olvasztásánál használják, ha azok sok kovasavat tartalmaznak (innét kapta nevét is), valamint a belőle nyert fluorsavat az üvegetetésnél. Legszebb féleségei az angol Derbyshire, Castleton, Durham, Cumberland mellett találtatnak mint tellértöltelékek, ahol köszörülő műhelyek is vannak felállítva (Derbyshire), s erre a sötétkék és biborszinü vörös szemcsés halmazu darabokat használják fel különféle disztárgyak feldolgozásához. Egyéb lelhelyei még Annaberg, Marienberg, Altenberg, Zinnwald, Schlaggenwald, Stajerország, Salzburg, Norvégia (Kongsberg), Szt. Gotthard (dolomitban), Arizona, N. Hampshire, Connecticut (É.-Amerika), a karrarai márványban viztiszta hexaéderekben, Moldova, Kapnik, Budapesten pedig a kis-svábhegyi kalcittal is társulva találtatott (de most már nem találják). Az ó-kor murrhinai vázái s edényei, amelyek az időben óriási összegeket képviseltek (6000-25000 frtig), fluoritból voltak kicsiszolva.

Forrás: Pallas Nagylexikon