Fogaras

Vármegye

Hazánk királyhágóntuli részében, a romániai határon. Határai É-on Nagy-Küküllő vmegye, melytől nagyrészben az Olt folyó választja el, Ny-on Szeben vmegye, D-en Románia, K-en Brassó vármegye. Területe 1875,43 km². F. a termékeny völgylapályt a havasok zord régiójával egyesíti. A vmegye É-i határát képező Fogaras mentén termékeny lapály terül el, melynek tengerfeletti magassága 400 és 470 m. közt változik. D-felé e lapály észrevétlenül emelkedik, mig abból a Fogarasi havasok (l. o.) nagyszerü láncolata minden előhegy nélkül hirtelenül kiemelkedik. A nagyszerü hegylánc, melynek főgerince Románia felé a határt képezi, Erdély legmagasabb csúcsait egyesíti magában, s ebben emelkednek a Negoj (2536 m.), Buttyán v. Vunetara (2510 m.), Viszta mare (2520 m.), Vurvu Urli (2479 m.). E hatalmas hegységet, mely É-felé csak rövid, egymással párhuzamos ágakat bocsát, K-en a Barca forrása feletti horpadás választja el a Brassói hegységtől (l. o.), melynek nyugati tagja, a 2241 m. magas Királykő egészen F. vármegye területére esik, mig a Törcsvári szorosan (1240 m.) emelkedő Bucsecsnek csak Ny-i lejtői számíthatnak F.-hoz. E két utóbbi hegytömeg aljában a Barca termékeny rónája terül el (l. Barcaság), melyet Ny-felől a középmagasságu Persányi hegység határol, melynek legmagasabb csúcsa a Nagy-Fekete-hegy (1294 m.) azonban csak Ny-i ereszkedőjével nyulik be F. vármegye területére s itt azon inkább halmos vidéket alkotja, mely a Sinka és Barca völgyei közt szétterül.

Ezen hegységből számos folyóviz ömlik a lapályra, de nagyobb jelentősége csak a Barcának van, mellyel a Törcsvári patakkal egyesülve Brassó vmegye földjére lép át. A vármegye földjét öntöző egyéb vizek közül, melyek mind az Oltba ömlenek, a Persányi hegységet a Királykőtől és a Fogarasi havasoktól elválasztó Sinka a leghosszabb, mig a Sebes, Ucsa, Lajta, Kercsi-patak stb. jóval rövidebbek. Az Olt mellékén helyenként mocsarak terülnek el, a Fogarasi havasokban pedig néhány tengerszem (Bulea vagy Bulla-tó) fordul elő. Ásványos forrásai nincsenek.

Természeti viszonyai

F. természeti viszonyai eszerint igen változatos képet nyujtanak. A termékeny, kalászos róna fölé emelkednek a magas hegyek, melyeknek alsó régióit lomberdők, magasabb lejtőit rengeteg fenyvesek borítják, mig azokon felül a törpefenyő öve következik, melyen tul kiterjedt havasi legelők és zord sziklacsoportozatok uralkodnak.

Lakóinak száma

1881-ben 84571 lélek, 1891-ben 88217 lélek volt; a 10 évi szaporulat csak 3646 lélek, vagyis 4,3 %. Egy km²-re 47 lakos esik s az erdélyi vármegyék közt a sürübben lakottak közé tartozik. Nemzetiség szerint van a lakosok közt 4082 magyar, 4009 német (szász) és 78725 oláh; a magyarság az utolsó tiz év alatt 1322 lélekkel, vagyis 47,9 %-al szaporodott, de leginkább Fogaras városára szorítkozik. Hitfelekezet szerint van 2466 róm. kat., 23142 gör. kat., 56943 gör. kel., 2625 ág. evang., 1801 ref., 373 unit. és 866 izrael.; a magyarok leginkább róm. katolikusok és reformátusok, a németek lutheránusok. A lakosság főfoglalkozása a mezőgazdaság, mely mellett a többi foglalkozási ágak jelentéktelenek; a lakosság foglalkozása szerint ekként oszlik meg: értelmiségi kereset 516, őstermelés 28845, bányászat 23, ipar 3100, kereskedelem 363, hitel és közlekedés 93, járadékból élők 2364, házi cselédek 940, háztartás 19087, egyéb foglalkozásu 81, foglalkozás nélküli 32435 lélek. Az ipar jelentéktelen, egyetlen nagyobb telepe a zernesti cellulosegyár (181 munkás), van továbbá 2 szeszgyár (Fogarason), több fürészmalom, 4 nagyobb és 124 kisebb vizimalom. A mezőgazdaság céljaira alakult a F. vármegyei gazdasági állomás.

Története.

F. története szorosan összefügg az erdélyi oláhság történetével. Az ő mondájuk a mai Oláhország alapítását éppen egy állítólagos fogarasi vajdának, fekete Radónak (Radu-Negru-nak) tulajdonítja, aki állítólag Fogarasból kiköltözve alapította volna az oláh vajdaságot. Már Hasden oláh történetiró kimutatta, hogy ez a Radu-Negru csak mesés alak, de ő azt hiszi, hogy a Bassarabák 1160-1170 között már birták volna Fogarast. Hunfalvy Pál kimutatta, hogy ez épp oly valótlan, mint a Fogarasból való kiköltözés meséje. Tény az, hogy F. vidékére, mint e végvárhoz tartozó állami birtokra a magyar királyok a XIII. sz. folyamán, főkép a tatárdulás után nagyobb tömegben telepítenek a havason tulról oláhokat jobbágyokul. 1222. említi egy oklevél először az erdélyi oláhokat, éppen F. vidékén, 1223. a király a kerci apátságnak egy az oláhoktól elvett földet adományoz. II. Endre királynak 1224. a szászok számára adott kiváltságlevele a szászok földjébe «az oláhok és besenyők erdejét» is belefoglalja. A király engedelme nélkül oláhok még 1293-ban sem lakhattak másutt, mint királyi birtokon. F. neve először egy 1231-iki oklevélben fordul elő, mely szerint F. vidékén, nevezetesen Szombathelyen (a mai Szombatfalván) azelőtt az oláhok földje a bolgároké (a szláv brodnikoké, révészeké) volt, akik szintén kir. telepesek voltak és F. várához tartoztak. 1291. F. vidékén vegyesen laknak szászok, székelyek és oláhok, mind uj kir. telepítvényesek. Oláh bojérok (kenézek, soltészok) telepítenek be, alakítanak egy-egy falut havason tuli jövevényekkel, akik mint várnépek és jobbágyok szolgálnak e fontos végvárnak, mint királyi birtoknak. A XIV. sz. derekán F. vidéke uj telepítvénynek (nova plantatio terrae Fogaras) neveztetik. Nagy Lajos királyunk 1369-ben hűbéresének Vlád (magyarosan Laczkó) oláh vajdának adományozza hübérként F.-t, amiért ez cimébe veszi a fogarasi herceg (dux) nevet is. Ezután F. mintegy száz évig (1464) a havasdi vajdák magyar zászlós uradalmát képezte a magyar királyok fenhatósága alatt. Ide menekültek a török elől veszély idején. Mátyás az oláh vajdák perfid politikája miatt visszavette tőlük F.-t és 1464. Geréb Jánosnak (a későbbi erdélyi vajdának) és fiainak adományozta haszonélvezetül. 1472. a szászok nyernek belőle adományt. A XV. sz. végén Corvin János herceg birja. II. Ulászló 1505. Bornemisza Jánosnak adományozta, aki később budai várnagy volt. Ő Tomori Pált küldte le F.-ba várnagynak, aki itt szerzett magának vezéri hirnevet egy székely lázadás elnyomása, a F. vidékén elszaporodott rablók üldözése, török becsapások visszaverése által. A mohácsi vész után Maylád István (a F.-megye Kománáról származott oláh bojér család ivadékából lett erdélyi vajda) és sógora Nádasdy Tamás nyeri adományul a hatalmas állami birtokot. Ekkor a várnagy szerepet játszik az ellenkirályok pártküzdelmeiben. A Szapolyaiak ellen pártot ütő vajda F. várába zárkózott és sikerrel védte magát (1540) Szapolyai ostromló hadai, majd (1541) török s moldvai segélyhadak ellen is. Csellel csalják ki végre a várból és hurcolják Konstantinápolyba fogságra, ahol 1550. elpusztul. A F.-i uradalom egy kis fejedelemség volt ekkor, 64 falu tartozott hozzá; zászlós uradalom (liber baronatus) volt, országos adót nem fizetett, a várnak adózott és tartozott katonai szolgálattal. Maylád özvegye (Nádasdy Anna), majd fia Maylád Gábor birja 1567-ig, ekkor Békes Gáspár nyeri adományul 30000 frt zálogösszeg fejében János Zsigmondtól. Békestől az erdélyi fejedelemség elnyerésében szerencsés vetélytársa Báthory István ostromolja ki 1573-ban. 1589. Báthory Boldizsár nyeri. Midőn Báthory Zsigmond erd. fej. nőül veszi a császár rokonát Mária Krisztina főhercegnőt (1595), a F.-i uradalmat hitbérül adja neki. A szerencsétlen fejedelemasszony sokat tartózkodott itt. Mihály oláh vajda is nejének adományozta Erdély leigázása után (1599). Kiveretése után Csáky István kapja. Básta uralma alatt német őrség tartja megszállva. A várat Bethlen Gábor építtette ujra, aki az uradalomból is mintagazdaságot igyekezett teremteni, 1623. udvarbirájának részletes utasítást ad a vár és tartozékai átalakítására, a bástyák, palánkok, istállók építéséről s a gazdálkodás felől. Jobbágyai száma ekkor 1700-ra ment, igavonó marha 2200 tartozott hozzá. Bethlen, a Rákócziak és Apaffy Mihály fejedelemsége alatt F. szintén a fejedelemasszonyok birtoka volt. II. Rákóczi Gy. ott töltötte mézesheteit 1643 tavaszán. A legnagyobb, valóban országos szerepet az utolsó erdélyi fejedelem, Apaffy Mihály idejében játszott F. vára, ahol a fejedelmi pár legtöbbször tartózkodott, országgyüléseket tartottak ott; ott raboskodott Béldi Pál, Bethlen Miklós, Haller János; oda zárkozott a fejedelem (1687) a Szebenben székelő Caraffa császári tábornok Erdélyt megszálló hadai elől. Ott halt meg Apaffyné (Bornemisza Anna 1688.) és Apaffy M. 1690. (Balázsfalván van eltemetve). Az erdélyi fejedelemség megszüntével (1690) a vár és a F.-i uradalom a kir. kincstár birtokába került. Az uradalmat Mária Terézia 1758. gr. Bethlen Gábor erdélyi kancellárnak (200000 frtért), 1762. a szász egyetemnek zálogosította el 99 évre, 13 községet kiszakítván belőle a szervezett határőrséghez. F. városának lakosai a fejedelmi korszakban (mint hiv. kimutatások tanusítják) magyarokból állott és többnyire ref. vallásuak voltak. Bethlen Gábor a vásárvámot a ref. egyháznak adományozta, amely azt ma is birja. A ref. templom kertjében van eltemetve a hitbuzgó Bethlen Kata, aki a ref. templomot ujra építtette, isk. alapítványokat tett, egykori kuriájában most megyei kórház van. Vidékén is sokkal több magyar volt, mint mai napság. Az 1765. felállított oláh határőrezred oláhosította el egészen a vármegyét. 1766. szerveztetett a fogarasi kapitányság, amely tisztet magyarok és szászok felváltva viselték; 1767-ben Bruckenthal Mihály lett az első kapitány. A régi határőrség vagyonából most 10 iskolát tartanak fenn, melyek tanügyi különlegességét képezik a megyének. Az uradalom a kiváltási pör lejártával 1874 jun. 30. szállott ismét az államkincstárra vissza, amely állami ménes uradalmat rendezett ott be. 600-1500 holdig váltakozó tagokban mintegy 80 kilométernyi hosszu vonalon elszórva terül el ez az állami birtok, melyet a F.-i központi igazgatóság kezel. F.-on kiváló tehenészet van berendezve és pisztrángászat az Apaffynéról nevezett fejedelemasszony kutja mellett. A ménes törzse Alsó-Szombatfalván van, ahol az anyakancákat és kis csikókat tartják, Alsó-Kománán a nagyobb csikókat, Kománán, Sárkányban és Alsó-Szombatfalván gazdasági intézőségek és tanyák vannak. A szántóföld, rét és legelő közel 6000 holdnyi területből áll, melyen mintagazdaság folyik, de keveset jövedelmez.

Forrás: Pallas Nagylexikon