Fogaras

nagyközség Fogaras vmegye fogarasi j.-ban, az Olt folyó mellett, a vármegye székhelye; csinos város több templommal s régi várkastéllyal, mely ma kaszárnyául szolgál; a várat Apor László vajda építé 1310 körül, jelen alakját Bethlen Gábortól nyerte. F. a vármegye törvényhatóságának, államépítészeti hivatalnak, a járási szolgabirói hivatalnak, járásbiróságnak, közjegyzőségnek, adóhivatalnak és pénzügyőrségnek székhelye, van állami, kereskedelmi középiskolája, alsófoku keresk. iskolája, polgári iskolája, iparostanonc iskolája, több pénzintézete, az osztr. magy. bank mellékhelyisége, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára, műmalma, téglagyára stb. Van továbbá számos egyesülete. Itt székel az állami ménes igazgatósága; az itteni ménesben a lóállomány (1891) 390 volt, a törzsmének száma 84. F.-nak (1891) 975 háza és 5861 lak. volt, köztük 2397 magy., 1515 ném. s 1917 oláh, hitfelekezet szerint 1231 róm. kat., 1116 gör. kat., 831 gör. kel., 852 ág. ev., 1107 ref., 239 unit. és 485 izr. Lakói élénk kereskedést üznek; vásárai országos hirüek. F.-t 1467. Mátyás király koronajószágnak nyilvánította, de 1472. a hét szász széknek odaengedte; 1508. Bornemisza kezén volt. Zápoly F.-t kincstári fejedelmi jószágnak nyilvánította. Mária Terézia 1758. gr. Bethlen Gábor erdélyi kancellárnak 200000 frtért elzálogosította; 1765. az uradalom 99 évre a szászoknak elzálogosíttatott s csak 1874-ben szállott ismét az államkincstárra vissza, mely a most szépen virágzó ménesbirtokot rendezte ott be.

Forrás: Pallas Nagylexikon