Foghijasok

(állat, Edentata Brata), az emlősök osztályának egyik rendje, melynek már csak igen kevés képviselője él s ezeket kevés rokonsági kapocs foglalja az emlősök többi rendjeihez.

A F. fogazata nagyon különböző; a hangyászok és chanisok egészen fogatlanok; a többieknek rendesen hiányzanak a metsző- és szemfogaik s csak a zápfogaik vannak meg, amelyeknek a száma 14 és 100 között változik; a fogak csak egyszer képződnek, tehát a többi emlősök tejfogaival hasonlíthatók össze; gyökerök tökéletlen s koronájukat nem vonja be zománcállomány. Csigolyáik száma változó s nevezetes, hogy nyakcsigolyáik száma nem állandóan 7, mint a többi emlősé, hanem - legalább a lajhároké - több vagy kevesebb: igy a Bradypus tridactylusé 9, a Choloepusé 6. Ujjaik ásásra vagy kapaszkodásra alkalmas sarlóalaku vagy csülökszerü erős karmokat viselnek. Emlőik a has hosszában vagy csak a mell tájékán vannak. Testök szőrrel, szarupikkelyekkel vagy az irhában képződő csonttáblákat borító szarutáblákkal van fedve.

Testalak és táplálék szerint két csoportjuk különböztethető meg. Az egyik csoportba rovarevők (Entomofaga) tartoznak, amelyeknek feje megnyult, lábaik rövidek és sarlóalaku vagy csülökszerü karmokkal fegyverzettek; testük szőrrel vagy szarupikkelyekkel v. szarutáblákkal fedett. E csoport képviselői a hangyászok (Myrmecofaga), pikkelyes állatok (Manies), földimalacok (Oryoteropus) és örves állatok (Dasypus és Chlanusdophorus). A másik csoport képviselői a lajhárok (Bradypoda), falevelekből élnek s megnyult végtagokkal, különösen hosszu mellső végtagokkal, durva hosszu szőrözettel s mozdulataik rendkivüli lomhaságával tünnek ki. L. még Féregnyelvüek.

Forrás: Pallas Nagylexikon