Fogllakozási betegségek

oly kóralakok, amelyeknek kiválóképen bizonyos foglalkozásu egyének vannak alávetve. Nincs azonban olyan foglalkozás, amely mellett minden egyén megbetegednék s a tapasztalat kimutatta, hogy ezen betegségek olyanokat támadnak meg, akik testalkotással v. bizonyos sajátlagos kórhajlandósággal birnak s továbbá, hogy megfelelő higieniai rendszabályok alkalmazása mellett rendszerint elkerülhetők. A F. példája gyanánt felemlíthetjük első sorban a mérgezéseket: ólommal fazekasok-, betüszedők-, mázolóknál stb., foszforral a gyujtófagyárosoknál, kénesővel a tükör-készítőknél; előfordulnak továbbá tüdő- és vérbajok bányamunkásoknál. Ide sorolandók még az u. n. foglalkozási neurozisok, idegbajok is, mint az irógörcs, a hegedüsök, zongorások és fizetőpincérek ujjgörcsei, amelyek mellett az illetők kezei minden más műveletre alkalmasak maradnak, csupán arra nézve lesznek tehetetlenek, amivel az illető betegek kenyerüket keresni vannak hivatva. Ilyen F.-ül tekinthetők a szónokok és zenekari fuvóhangszert játszók tüdőtágulása s idült légcsőhurutja, nehány nem iszákos borkezelőnek borszesz okozta megbetegedése. A F.-kel főleg a közegészségtan foglalkozik, kutatva azoknak okait s az azok elkerüléséhez szükséges feltételeket s ezen kutatásoknak köszönhetjük, hogy jelenleg a legveszedelmesebb F. már a nagy ritkaságok közé tartoznak. Aki már egyszer ily F.-ben szenvedett, gyógyulása esetén legjobban teszi, ha más foglalkozást keres v. legalább a legnagyobb elővigyázattal él, mert a visszaesések igen gyakoriak. Bővebb adattal a közegészségtani művek szolgálnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon