Fogrendellenességek
v. fog-anomaliák, három főcsoportba oszthatók: I.
torzfejlődési, II. kórtani és III. embertani rendellenességek. Az I.
főcsoportba tartozó rendellenességek mindig világra hozottak és esetleg
öröklöttek v. átöröklöttek. A II. főcsoportba tartozó anomaliák betegségek
folytán jöttek létre, gyakran szerzett rendellenességek. A III. csoportba
sorolt anomáliák tulajdonképen nem is rendellenességek, hanem etnikai, racebeli
sajátságok és rendellenességeknek csak akkor tekintetnek, ha kivételesen indo-európaiaknál
fordulnak elő. A foganomáliák keletkezésére a természet játékaitól eltekintve
befolyással vannak veleszületett görvélykór, angolkór, bujakór és elmekórok;
továbbá a gyermekkorban kiállott rángógörcsök, heveny fertőző bántalmak, p.
vörheny, hagymáz. Gyógyítás tárgyát csak a kórtani fogrendellenességek és a
torzfejlődési foganomáliák némely csoportja képezheti. A gyógykezelés ritkán
operativ uton, többnyire odontortopédia utján eszközöltetik, t. i. ligaturák és
mekanikai készülékek segélyével, melyek az illető fogakra vagy fogsorra
illesztve szakadatlanul viseltetnek, mig a rendellenesség korrekturája beáll.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|