Főherceg

(Erzherzog, Archidux), az ausztriai fejedelmi ház tagjainak cime. Eredetére eltérők a vélemények, de leginkább I. Frigyes császárnak egy, állítólag 1156. kelt határozatával hozzák kapcsolatba, melyben az ausztriai hercegek rangját, a római sz. birodalom főméltóságait (Erzkammerer, Erzmarschal stb.) viselő fejedelmek (Erzfürst) rangjával egyenlőnek jelentette volna ki; általános elismerésre azonban csak III. Frigyes császárnak 1453. kiadott határozatával jutott. A F.-ek és főhercegnők jogi állása, főkép abból folyólag, hogy a magyar államban és Ausztriában uralkodó családnak tagjai, több tekintetben kivételessé válik. Igy a nevezett két államban örökösödési joggal birnak a trónon és pedig Magyarországban az 1723-iki törvények, Ausztriában az 1713-iki pragmatica sanctio alapján; továbbá a teljeskoru F.-ek tagjai a magyar főrendiháznak, valamint az osztrák urakházának. Magasabb büntetőjogi oltalomban részesülnek, személyes kereseteknél külön biróságuk van a főudvarnagyi hivatalban, hatósági kézbesítésnél stb., eskütételnél, tanuskodásnál kivételes szabályok alatt állanak; van külön udvartartásuk és családi, családvagyoni viszonyaikat a házi törvények (l. o.) szabályozzák. De másrészt meg alatta állanak az uralkodó családfői hatalmának, amely különösen felügyeleti és disciplinaris jogokban nyilvánul; a házasságkötéshez, az állandó tartózkodási hely megválasztásához, a külön udvartartás berendezéséhez, valamint ahhoz, hogy idegen szolgálatba léphessenek, az uralkodó jóváhagyását kell megnyerniök. Jelenlegi cimök (megszólításnál) az 1804., 1806., 1816. stb. legfelsőbb elhatározások alapján: Fenség, illetve császári és királyi Fenség. Teljes cimök pedig: ausztriai császári herceg (hercegnő), magyar királyi és cseh királyi herceg (hercegnő), ausztriai főherceg (főhercegnő).Ebből az utolsó családi (házi) cim (tehát nem az ausztriai császárságból folyó, mint ahogy azt keletkezésére több száz évvel meg is előzte), magyar államjogi jelentőségü pedig a magyar királyi (régente örökös) herceg. Törvényeink ujabban a F.-ek teljes cimét szerencsésnek alig nevezhető összevonásban használják. Igy «fenséges császári, királyi ausztriai főherceg» (1848. I.), vagy éppen « ő császári, királyi főhercegsége, ausztriai örökös főherceg» (1848. II.), avagy «fenséges császári, királyi főherceg» (1867. I., II., III.). Ez utóbbi cimzés hivatalos használatban mai nap is előfordul, de itt már váltakozva a másik szabatosabb cimmel: N. főherceg (v. főherceg ur) ő császári és királyi fensége. A főhercegi cimer, ugyancsak legmagasabb elhatározások alapján: négyszögletü paizs, a háttérben vörös és dusan aranyozott hermelin köpennyel az uralkodó család egyesített genealogiai cimere: hosszában három részre osztott mező, jobbfelől a Habsburgok koronás vörös oroszlána aranymezőben, középen az ausztriai házi cimert képező fehér keresztpólya vörös mezőben, balfelől a lothaiai három törpe ezüstsas aranymezőben piros harántpólyán. E cimertől jobbra fönt, első helyen van a magyar állam cimere, utána a családi cimert félkörbe véve, a monarkia főbb országainak cimerei.

Rendes tartózkodási helyeiken a főhercegek és főhercegnők lakása előtt két diszőr állítandó fel. Ha a F.-ek vagy főhercegnők hivatalos értesítés után oly helyre jönnek, ahol elegendő helyőrség van, akkor megérkezésükkör egy disz-század zászlóval és katonazenével állítandó fel a pályaudvaron, vagy a hajó kikötőhelyén, vagy a lakás előtt, mely elé két diszőr is vezetendő fel. A helyőrség legmagasabb parancsnoka és a térparancsnok a disz-századdal várják őket. Minden fegyvernemből egy tiszt (ha lehetséges százados) és altisztek rendelendők lakásukra küldönc-szolgálat teljesítésére; ha tüzőrség is van helyben, akkor az háromszor 24 lövést tesz. Abban a pillanatban, amikor a F.-ek egy vár körletébe lépnek, a várlobogót felhuzzák s az elutazásig nappal mindig felhuzva marad. Az elutazásnál a disz-század stb. épugy kivonul, amint az a megérkezésnél történt. A fővárosban és a király tartózkodási helyén az említett tiszteletadásokat csakis külön legfelsőbb parancsra teljesítik. Aktiv szolgáló F.-eket szolgálatban csakis a katonai rendfokozat szerinti tiszteletadás illeti meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon