Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
főkönyv ledger
főkönyvbe á... to post up ...
főkönyvi ki... trial balan...

Magyar Magyar Német Német
Főkönyv... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Főkönyv

A kereskedelmi könyveléshez használt könyvek két csoportra oszlanak. Segéd- vagy mellékkönyvekre és főkönyvekre. Ez utóbbiak közé tartozik a tulajdonképeni F., mely magában foglalja az illető üzlet vagyoni állására vonatkozó minden adatot. A F. az üzlet terjedelméhez és az egyes helyeken divó szokások szerint vagy egy és ugyanazon lapoldalon, vagy pedig két egymással szemközt fekvő oldalon foglal magában egy-egy számlát (l. o.) és eszerint az egyes lapoldalok (pagina) v. a két szemközt levő oldalt egynek véve (folio, l. o.) vannak folyó számmal ellátva. Az egyes számlák baloldalára az összes tehertételeket, a jobboldalára pedig az összes követelési tételeket vezetik be és ennek alapján a baloldalt Tartozik, a jobboldalt Követel jelzéssel látják el. E két jelzés közt foglal helyet az illető számla elnevezése. Az összeköttetésben álló üzletfeleknek az üzletre vonatkozó vagyoni állását feltüntető számlák élő v. folyószámláknak (l. o.), az egyes üzletág, pénztár, egyes cikkek állapotát feltüntető számlákat pedig holtszámláknak nevezik. Ha a F. csupán csak folyószámlákat foglal magában, folyószámlakönyvnek nevezik. Az összes mellékkönyvekben foglalt tételek az illető számlákra szétosztva a F.-be vezetendők. A kettős könyvelésnél, minthogy minden tehertételnek megfelelő követelési tétele van, a Tartozik oldal teljesen egyezik a követel oldallal és ugy győződünk meg arról, hogy minden tétele helyesen be van-e vezetve, ha a számlákból készült kivonatok tartozási és követelési egyenlege egymást fedezi. Az üzleti év végén a F. minden egyes számláját esetleg nyereség v. veszteség kiszámítása után lezárják és ujra előrevezetik.

A mezőgazdasági számvitelnél a F.-nek két egymástól lényegesen eltérő nemét kell megkülönböztetni. Az egyszerü számvitel szerint szerkesztett F.-ben a különböző naplók tételei csak bizonyos cimek v. rovatok szerint csoportosíttatnak, mely okból az ily F.-eket másként rovatkönyveknek is mondják; rendszerint több F.-et vezetnek, nevezetesen egyet a pénzről, s egyet a termények- és anyagokról; a pénztári F. bevételi rovatai lehetnek p.: 1. bevételek a földmivelésből; 2. az állattenyésztésből; 3. bérletekből stb. A kiadás rovatai pedig: 1. kiadások termények beszerzésére; 2. állatok beszerzésére; 3. munkabérekre; 4. épületfentartásra; 5. gépfentartásra stb.; mint ezekből látható, az egyszerü számvitel F.-e nem nyujt felvilágosítást az egyes termelési ágak tiszta jövedelme iránt. Ellenben a kettős számvitel szerint vezetett F.-ben minden egyes termelési ág külön számlát nyer, melyen az illető ág kiadásai s bevételei, előbbiek a bal- vagy «tartozik», utóbbiak a jobb- vagy «követel» oldalon felsoroltatnak, ugy hogy a számla lezárásánál mutatkozó különbözet az illető ágnak jövedelmét vagy vesztségét tünteti fel; ezek a számlák termelési vagy főszámláknak mondatnak; ezeken kivül szükség van még különböző segédszámlákra, nevezetesen elosztó és bezáró számlákra. Előbbiek feladata bizonyos közös költségeket, p. a napszámot, cselédbért, adót, igásállattartás költségét stb. a megfelelő termelési ágakra elosztani, minélfogva ezek a számlák egyenleg nélkül zárulnak; ellenben a bezáró számlák kimutatják az üzembe fektetett tőkék szaporodását, illetva apadását, továbbá az egyes termelési ágak, valamint az egész vállalat jövedelmi eredményét.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is