Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fokozatos f... ----

Magyar Magyar Német Német
Fokozatos f... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fokozatos felelősség

sajtóügyekben, az u. n. responsabilité par cascades, amely felelősségi rendszert hazája után belga rendszernek is szokták nevezni, abban áll, hogy ellentétben a közönséges büntetőjogi felelősséggel, amely szerint a bünrészesek az általuk v. közreműködésök mellett elkövetett büncselekményért valamennyien felelősséggel tartoznak, - a sajtótermék közzétételénél közreműködő személyek nem együttesen, hanem bizonyos sorrendben vonatnak felelősségre és akként, hogy mindegyikök előzőjének megnevezése által saját felelősségét elháríthatja. Ezt a rendszert fogadta el a magyar sajtótörvény. 1848. évi XVIII. t.-c., mely 13 §-a szerint: Sajtóvétségért büntettetik: a szerző; ha ezt nem tudatnék, a kiadó, ha ez sem tudatnék, a nyomda v. metsző intézet tulajdonosa. A 33 § szerint időszaki lapban megjelent cikkért, ha a szerző felelősségre nem vonattathatnék, a nyilatkozatban kijelölt felelős személyek is feleletteherrel tartoznak. Az ujabb elmélet egyetért abban, hogy a fokozatos felelősségnek az a szabadelvüsége, amelynél fogva dacára a bünös közreműködők többségének, mindig csak egy bünhődik, a többiek büntetlenül maradnak, a sajtónak megengedett indokolatlan s a megtorlás társadalmi érdekével ellentétben álló privilégium. De másrészt egyetért abban is, hogy ez a rendszer igazságtalan is, mert nem egyszer ártatlanokat sujt s a bünösségben gyökerező s attól elválaszthatatlan felelősség helyett fikciókon alapuló formalis felelősséget teremt. A kivánatos reform a felelősségnek a közönséges törvény szerinti szabályozásában, tehát sajtóvétségeknél is a bünrészesség általános szabályainak alkalmazásában áll. A jogrend érdekében azonban azoknak bizonyos irányban kiegészítése szükséges. Bizonyos ugyanis az, hogy az egyes közreműködők tevékenységének mulékonysága, a sajtónak joggal engedélyezett anonimitás a részeseknek kinyomozását, a közreműküdés egyes nemei a bünösségnek megállapítását s bizonyítását megnehezítik, gyakran lehetetlenné teszik, ugyhogy a részesség általános szabályainak merev alkalmazása, a közreműködők nagyobb körének dacára, nem ritkán teljes büntetlenséget eredményezne. A legnevezetesebb kisérlet ebben az irányban az 1874. évi máj. 7. kelt s 1874. évi julius 1. életbelépett német birodalmi sajtótörvény, mely a közönséges büntetőjogi felelősséget a törvény által meghatározott gondatlanság vétségével egészítette ki. A felelősséget szabályozó 20. és 21. §-ok szerint ugyanis: oly cselekményeknél, amelyeknek büntetendőségét valamely nyomtatvány tartalma állapítja meg, a büntetőjogi felelősségre nézve a közönséges büntető törvények irányadók. Időszaki lapoknál a felelős szerkesztő mint tettes büntetendő, ha különös körülmények tettességét ki nem zárják. Ha valamely nyomtatvány tartalma büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítja: a felelős szerkesztő; a kiadó (Verleger); a nyomdász; s az aki a nyomtatványt iparszerüleg árusította v. különben nyilvánosan terjesztette (terjesztő), amennyiben az előző (20.) § szerint mint tettesek v. részesek büntetés alá nem vehetők: 1000 márkáig terjedhető pénzbüntetéssel, v. elzárással, v. egy évig terjedhető államfogházzal, v. fogházzal büntetendők, ha kötelességszerü gondosságnak alkalmazását v. oly körülményeket nem bizonyítanak, melyek ennek a gondosságnak alkalmazását lehetetlenné tették. A büntetés a fennevezett személyek mindegyikére ki van zárva, ha az első birósági itélet kihirdetéséig megnevezi a szerzőt v. beküldőt, akinek beleegyezésével a közzététel történt, v. ha nem időszaki lapról van szó, a kiadót (Herausgeber), vagy a fent meghatározott sorrend szerinti valamely előzőjét, feltéve, hogy a megnevezett személy valamely német állam birósági hatósága alatt áll v. időközben történt elhalálozása esetére valamely német állam birói hatósága alatt állott.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is