Foktövi

János, ref. lelkséz, szül. 1566. Tanult Tolnán négy évig, majd Debrecenben szintén négy évig. Azután tanító lett előbb Szegeden, két év mulva Veresmarton, hol egy évet töltött. 1592. jun. 30. lelkésszé avattatott s Adacson két évig, Tökölön másfélig, Foktőn csaknem ugyanennyi ideig, Patajon egy évig, Makádon három évig lelkészkedett. E közben azonban igen sokat bujdosott s csak 1604. talált nyugalomra Vácon, hol még 1615. is működött. További sorsa felől csak annyi ismeretes, hogy 1619. még életben volt. Egy kéziratban levő munkája maradt fenn, melynek cime: Az ember életének eredetéről, természetéről, állapotjáról irattatott könyv (1614), mely 45 prédikációt tartalmaz. A verselésben hasonlóan tett próbákat ugy latin, mint magyar nyelven. V. ö. Erdélyi Pál: F. ismeretlen prédikációs könyve (Magyar Könyvszemle, 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon