Föld

A további jelentéseket lásd a(z) Föld (egyértelműsítő lap) oldalon. A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. A Naprendszer legnagyobb kőzetbolygója, az egyetlen olyan égitest, amelyről a modern tudomány tudja, hogy életet hordoz. Nagyjából 4,5 milliárd éve jött létre, és nem sokkal utána már körülötte keringett a Hold. A jelképe egy keresztet tartalmazó kör, melyben a kereszt a meridiánt és az egyenlítőt jelképezi; másik változatában a kereszt a kör felett van. A Föld alakja. A Föld alakját két fizikai erő határozza meg: az általános tömegvonzás, amellyel minden egyes tömegrészecske hat az összes többire, és a centrifugális erő, amely a Föld forgómozgásának eredménye. Hidrosztatikus egyensúlyi alakként forgási ellipszoid jön létre. A magashegységek és a mélytengeri árkok arra vallanak, hogy - legalábbis egyes vidékeken - a földkéreg nincs hidrosztatikus egyensúlyban. Elméleti földalak a geoid, amelynek felszíne egybeesik a közepes tengerszinttel és függőón segítségével határozható meg, mert a geoid annak függőleges irányára mindig merőleges. A földi ellipszoid kifejezés közelítésként használatos, ezt nevezik normális földalaknak, ha ennek ugyanolyan a forgása és akkora a tömege, mint a valódi Földnek. Ha a a Föld egyenlítői és b a sarkokon mért sugara, akkor f = (a-b)/a adja meg az ellipszoid lapultságát. A szocialista országok földmérése a Kraszovszkij-ellipszoidra vonatkozott, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által elfogadott értékeket több földközeli műhold pályájának mérései alapján számítják. A közepes földsugár, R = (a2/b)1/3, meghatároz egy gömböt, amelynek ugyanaz a köbtartalma, mint az a és b által meghatározott forgási ellipszoidé. Sok adatot vonatkoztatnak erre az azonos térfogatú gömbre, pl. a ? földrajzi szélességet, szemben a földi ellipszoidra vonatkoztatott ? geocentrikus szélességgel. A ? földrajzi szélességet mint a PN égi pólusnak a Föld ? érintősíkja fölötti magasságát határozzák meg. Míg a nehézségi erő iránya gömb esetén azonos a sugárral, az ellipszoidnál ez az egyenlítő síkját az M középponttól eltérő M1 pontban metszi. Valamely B megfigyelési pont helyzetét az ellipszoidon a... . Kialakulása, szerkezete. A Föld hét másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, törpebolygókkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, a Nappal együtt a Naprendszer tagja. Galaxisunk, a Tejútrendszer 200-400 milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot csillagászati egységnek (CsE) nevezzük.) Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a fejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A forgás közben leszakadtak a bolygók anyagai, melyek később bolygókká sűrűsödtek. A középen lévő legsűrűbb felhőből alakult ki a Nap. A többi anyagból alakultak ki a bolygók, köztük a Föld is. Kezdetben, kb. 4,6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különböző rétegek - a gravitáció és a forgás következtében - sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag. Földkéreg. Földünk legkülső része; halmazállapota szilárd. A szárazföldek területén 30-70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6-7 km. A szárazföldi réteg 15-20 km mélységben két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. Az óceánok fenekén csak bazaltos kérget találunk. . A kéreg alatt található, kb. 2900 km mélységben ér véget. Felső köpenyből, átmeneti rétegből és alsó köpenyből áll. A felső köpeny legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny. Előbbit és a kérget együtt litoszférának nevezzük, utóbbit pedig asztenoszférának. A litoszféra alja kb. 100-150 km, az asztenoszféráé kb. 410 km, az átmeneti rétegé pedig kb. 680 km mélyen van. . Földmag. A legbelső gömbhéj. Külső és belső magból áll, a külső mag folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd. Kontinensek: Európa ˇ Ázsia ˇ Afrika ˇ Amerika ˇ Ausztrália és Óceánia ˇ Antarktisz Óceánok: Atlanti-óceán ˇ Csendes-óceán ˇ Déli-óceán ˇ Indiai-óceán ˇ Jeges-tenger.