Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Földárja... ----

Magyar Magyar Német Német
Földárja... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Földárja

Sikságon a talajba beszivárgott csapadék-vizek részint függélyes irányban haladnak le a föld mélyébe, részint jóvezető kavicsos, fövenyes vagy homokos rétegekben a medence legmélyebb része felé vonulnak, némileg a fölszinen levőkhöz hasonló vizfolyásokat képezvén, melyeknek legtöbbször hiven megtartják irányát is. Eme földalatti folyókban gyakran hatalmas viztömegek mozognak, csakhogy igen csekély sebességgel, mivel a földalatti vizfolyásnak nagy mértékü surlódást kell legyőznie. Strassburg környékén, hol a Rajna átlagos sebessége 2 m., a Rajna alatti 20 m. vastag kavicsmederben a F. csak 1,8 mm. sebességgel halad. Külföldi folyóvölgyekben a F.-nak kétféle haladását észlelték, u. m. párvonalasan a folyóval és merőlegesen erre. Az utóbbi inkább csak a keskenyebb völgyü folyóknál jön elő, ahol a terep oldalt hirtelen emelkedik. Alföldünkön, hol a terepnek néhol nem a folyó felé van esése, hanem megfordítva, a F. valószinüleg a folyóval párvonalasan halad. A folyók áradása v. apadása nagy hatással van a F.-ra is, csakhogy e hatás a föld alatt igen lassan terjed, ugy hogy a F.-nak legmagasabb és legalacsonyabb állása sokkalta később következik be, mint a folyóé. A tetemes folyási akadályok következtében a F.-nak sokkal nagyobb esésre is van szüksége, mint a fölszini vizeknek. Páris körül a Szajnának, km.-ként 20 cm. esése van, mig a F.-nak ötször ennyi. Eme körülmény miatt, ha a terepnek nincs meg a kellő esése, a F., főleg ha a folyó magas vizállása visszatartja, gyakran egész a föld felszinére emelkedik, amint ezt Alföldünkön nedves esztendőkben számtalanszor lehet észlelni. Elnevezését is innen kapta (földárja a. m. a föld árvize); mert némely területeket elborított a viz, anélkül, hogy a felületen látható vizfolyás nagyságából emez elárasztást ki lehetett volna magyarázni. A F.-nak vizbősége éppen ugy a csapadékviszonyoktól függ, mint a folyóké, azzal a különbséggel, hogy a földalatti vizmedence terjedelmes volta miatt rendesen legalább két éves nedves ciklusnak kell bekövetkeznie, hogy a F. érezhetően illetve kártékonyan lépjen föl. V. ö. Kvassay Jenő, Mezőgazdasági vizműtan, II. rész (Budapest 1882). L. még Forrás.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is