Földbirtok-rendezés
v. elkülönítés (separetio), a határ-rendezésnek azon neme,
melynél közös használat alatt álló földterületek, főképen legelők és erdők, az
egyes érdekelt felek között, igényeik arányában felosztatnak. A F.-nek célj
tehát a közös tulajdon átváltoztatása egyéni vagy külön tulajdonná. - A F.-nek
két neme különböztetendő meg: az általános és a különleges F. Az első v. több
község közös tulajdonára vagy egy község keretén belül különböző
birtokos-kategoriák közös tulajdonára vonatkozhatik; az utóbbi módozat sorába
tartozik hazánkban az u. n. szegregáció, mely a volt urbéresek és a földesurak közös
használata alatt állott földbirtokot eme két földbirtok-csoport között
elkülöníti. Ellenben a különleges elkülönítésnél a közös birtok az egyes akár
fizikai, akár jogi személyek között osztatik fel. Minden különleges
elkülönítést tehát az általános kell hogy megelőzze s mig utóbbi tisztán
adminisztrativ művelet, addig előbbi a földek fizikai felosztásával járó
technikai munka. Minthogy az elkülönítés a földbirtok jobb kihasználását teszi
lehetővé, egyuttal a közös használatból származó különféle viszályokat
megszünteti, a F. keresztülvitele törvényes intézkedésekkel szokott
szabályoztatni. V. ö. Höltschl, Die agrarischen Operationen (Bécs 1891). L. még
Birtokrendezés.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|