Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Földek... ----

Magyar Magyar Német Német
Földek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Földek

A kémiában különösen régebben igy nevezték a földfémek és fémek oxidjait, p. aluminiumoxid a. m. aluminiumföld, magnezium-oxid a. m. keserüföld stb. - F. mint geologiai fogalom, l. Talaj. - F. a kertészetben különösen ezek jönnek tekintetbe: Komposzt vagy keverékföld, különböző anyagok keveréke, melyben majdnem valamennyi növény tenyészik. Van kétféle és pedig olyan mely főképp trágyafélékből áll, tehát meglehetősen kövér, s ennélfogva főképp trágyának használják s kevésbé kövér, mely különféle növényhulladékokból és földből készül. Komposzt földet legegyszerübben ugy készíthetünk, hogy mindenféle hulladékot, különösen a trágyának alkalmas anyagokat rakásra hordván, homokkal, korommal, hamuval, söpredékkel s egyéb szeméttel összekeverjük vizzel, vizelettel, vérrel vagy ganajlével megöntözzük s aztán évenként legalább háromszor jól megforgatjuk. Az igy nyert komposztot már a második évben sovány földnemek javítására, keverésre használhatjuk. Ha kövérebb komposztot akarunk, ganajt keverünk közéje. A melegágyakból kiszedett lóganajat s a kerti hulladékokat e célra igen jól felhasználhatjuk. Nagy komposzttömegeket mocsári iszapból, uti söprerdékből, gyepszinból csinálhatunk, ha ezek közé az anyagok közé trágyát és homokot keverünk s aztán ugy kezeljük, mint az előbbit. A ganajföld földdé korhadt ganajból, többnyire a melegágyi lóganajból keletkezik, könnyü és laza s rendesen más földnemekkel való keverésre használják. A melegágyi föld többnyire lóganajból keletkezik s más kerti földdel van keverve; laza, fekete, nagyon televénydus, a legtöbb kertésznek ez a rendes kerti földje, mert mindama növények jól tenyésznek benne, amelyek sok tápanyagot fogyasztanak. A. gyepföld a legelő vagy rét gyepszinéből keletkezik, ha azt néhány cm. vastag rétegben lehántjuk és rakásokban elkorhasztjuk. Szintén igen televénydus s egy év mulva már használhatjuk. Láp-v. hangafölddel keverve, mindama növények tenyésztéséhez használhatjuk, amelyek tiszta hangaföldben kevésbbé jól diszlenek. Hangaföld erdőkben azokon a helyeken képződik, ahol a hangafü (Erica) tenyészik. Televényből és quarchomokból áll. A kertészek igen sok növény tenyésztéséhez használják részint tisztán, részint más földdel keverve. A láp- vagy tőzegföld mocsári növényekből vagy vizimohából keletkezik, ritkán van homokkal keverve; használat előtt legalább egy esztendeig a levegőn kell hevernie. A fekete, finom szemcsés, homokos lápföldben minden hangaföldet kedvelő növény pompásan tenyészik, másfajta lápföldben szamócát, zöldséget, káposztát stb. termeszthetünk, de sokat kell öntözni, mert nagyon könnyen kiszárad. Lombföld, tűlevélföld és faföld, vagyis az ugynevezett szelid vagy erdei humusz (televény) melyet a kertben összegyüjtött falevélből s fahulladékból készíthetünk; homokkal keverve sok esetben a hangaföldet pótolja. A cser és kéregföld a melegágyakban használt hinárcserből keletkezik, melyben főképp a hagymás növények fejlődnek jól. Végül még a vályogföldet kell megemlíteni, melyet a nagyon laza földnemekkel való keverésre használnak a kertészek.

Ehető földek. Némely forró égöv alatt élő népek, a nők ugy mint a férfiak, hajlandóságot mutatnak bizonyos földfajták evésére. Az Orinoko mentén lakó ottomákok zsiros, sárgás agyagot kis gömbökbe gyurnak, melyeket gyenge tüznél megpörkölve, megesznek. Az uj-kaledoniaiak is sokat fogyasztanak bizonyos zöldes zsirkőből, nemcsak éhségük csillapítására, hanem gazdag lakomák után is. Hasonló dolgot látott Labillardiere Surahajától Samarangig való utjában Jáva-szigetén, ahol vereses agyagfélét aszaltan esznek. A braziliai botokudoknál csak a gyermekek esznek földet; e gyermekeket aztán fakósárga arcszin, soványság és nagyon kemény, vastag alsó test jellemzik; rendesen nem is érnek el vén kort. A tropikus népeknél a földevés sokkal jobban meg van honosodva, mint azt hinni szokták. De különösen az Ochotszk közelében élő tunguzoknál és főkép Persiában van általánosan elterjedve. Az inség idején a nép Európában is a földevéshez folyamodott, igy a harmincéves háboru folyamán Lausitzban finom mészföldből sütöttek kenyeret. A Kyffhäuser-hegy homokkőbányáiban bizonyos finom agyagot (kővajat) kenyérre kennek. Az éhségtől gyötört állatok közül is esznek némelyek agyagot és zsirkövet, igy p. a szibériai rénszarvasok és őzek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is