A kémiában különösen régebben igy nevezték a földfémek és
fémek oxidjait, p. aluminiumoxid a. m. aluminiumföld, magnezium-oxid a. m.
keserüföld stb. - F. mint geologiai fogalom, l. Talaj. - F. a kertészetben
különösen ezek jönnek tekintetbe: Komposzt vagy keverékföld, különböző anyagok
keveréke, melyben majdnem valamennyi növény tenyészik. Van kétféle és pedig
olyan mely főképp trágyafélékből áll, tehát meglehetősen kövér, s ennélfogva
főképp trágyának használják s kevésbé kövér, mely különféle növényhulladékokból
és földből készül. Komposzt földet legegyszerübben ugy készíthetünk, hogy
mindenféle hulladékot, különösen a trágyának alkalmas anyagokat rakásra
hordván, homokkal, korommal, hamuval, söpredékkel s egyéb szeméttel
összekeverjük vizzel, vizelettel, vérrel vagy ganajlével megöntözzük s aztán
évenként legalább háromszor jól megforgatjuk. Az igy nyert komposztot már a
második évben sovány földnemek javítására, keverésre használhatjuk. Ha kövérebb
komposztot akarunk, ganajt keverünk közéje. A melegágyakból kiszedett lóganajat
s a kerti hulladékokat e célra igen jól felhasználhatjuk. Nagy
komposzttömegeket mocsári iszapból, uti söprerdékből, gyepszinból csinálhatunk,
ha ezek közé az anyagok közé trágyát és homokot keverünk s aztán ugy kezeljük,
mint az előbbit. A ganajföld földdé korhadt ganajból, többnyire a melegágyi
lóganajból keletkezik, könnyü és laza s rendesen más földnemekkel való
keverésre használják. A melegágyi föld többnyire lóganajból keletkezik s más
kerti földdel van keverve; laza, fekete, nagyon televénydus, a legtöbb kertésznek
ez a rendes kerti földje, mert mindama növények jól tenyésznek benne, amelyek
sok tápanyagot fogyasztanak. A. gyepföld a legelő vagy rét gyepszinéből
keletkezik, ha azt néhány cm. vastag rétegben lehántjuk és rakásokban
elkorhasztjuk. Szintén igen televénydus s egy év mulva már használhatjuk.
Láp-v. hangafölddel keverve, mindama növények tenyésztéséhez használhatjuk,
amelyek tiszta hangaföldben kevésbbé jól diszlenek. Hangaföld erdőkben azokon a
helyeken képződik, ahol a hangafü (Erica) tenyészik. Televényből és
quarchomokból áll. A kertészek igen sok növény tenyésztéséhez használják
részint tisztán, részint más földdel keverve. A láp- vagy tőzegföld mocsári
növényekből vagy vizimohából keletkezik, ritkán van homokkal keverve; használat
előtt legalább egy esztendeig a levegőn kell hevernie. A fekete, finom
szemcsés, homokos lápföldben minden hangaföldet kedvelő növény pompásan
tenyészik, másfajta lápföldben szamócát, zöldséget, káposztát stb.
termeszthetünk, de sokat kell öntözni, mert nagyon könnyen kiszárad. Lombföld,
tűlevélföld és faföld, vagyis az ugynevezett szelid vagy erdei humusz
(televény) melyet a kertben összegyüjtött falevélből s fahulladékból
készíthetünk; homokkal keverve sok esetben a hangaföldet pótolja. A cser és
kéregföld a melegágyakban használt hinárcserből keletkezik, melyben főképp a
hagymás növények fejlődnek jól. Végül még a vályogföldet kell megemlíteni,
melyet a nagyon laza földnemekkel való keverésre használnak a kertészek.
Ehető földek. Némely forró égöv alatt élő népek, a nők ugy
mint a férfiak, hajlandóságot mutatnak bizonyos földfajták evésére. Az Orinoko
mentén lakó ottomákok zsiros, sárgás agyagot kis gömbökbe gyurnak, melyeket
gyenge tüznél megpörkölve, megesznek. Az uj-kaledoniaiak is sokat fogyasztanak
bizonyos zöldes zsirkőből, nemcsak éhségük csillapítására, hanem gazdag lakomák
után is. Hasonló dolgot látott Labillardiere Surahajától Samarangig való
utjában Jáva-szigetén, ahol vereses agyagfélét aszaltan esznek. A braziliai
botokudoknál csak a gyermekek esznek földet; e gyermekeket aztán fakósárga
arcszin, soványság és nagyon kemény, vastag alsó test jellemzik; rendesen nem
is érnek el vén kort. A tropikus népeknél a földevés sokkal jobban meg van
honosodva, mint azt hinni szokták. De különösen az Ochotszk közelében élő
tunguzoknál és főkép Persiában van általánosan elterjedve. Az inség idején a
nép Európában is a földevéshez folyamodott, igy a harmincéves háboru folyamán
Lausitzban finom mészföldből sütöttek kenyeret. A Kyffhäuser-hegy
homokkőbányáiban bizonyos finom agyagot (kővajat) kenyérre kennek. Az éhségtől
gyötört állatok közül is esznek némelyek agyagot és zsirkövet, igy p. a
szibériai rénszarvasok és őzek.
Forrás: Pallas Nagylexikon