Földes

Béla, nemzetgazdasági és statisztikai iró, egyetemi tanár, szül. Lugoson, Krassó vármegyében, 1848 szept. 25. A gimnáziumot Temesvárt és Pesten, a jogot Bécsben, Budapesten és Lipcsében végezte, hallgatván a nemzetgazdaságtannak ez időben leghiresebb tanárait; már ekkor különös előszeretettel foglalkozott a nemzetgazdaságtannal. Hazatérve, sürün bocsátotta közre a közgazdasági, közlekedési kérdésekre vonatkozó cikkeit. Számos olyan intézmény alapítását és eszmét pendített meg, amelyek ma már tényleg létesültek. 1872. a fővárosi statisztikai hivatal segédjévé és igazgató-helyettesévé nevezték ki, mely minőségben a fővárosi statisztika több fontos ágát szervezte. 1873. a nemzetgazdaság és pénzügytan tanárát helyettesítette a budapesti kereskedelmi akadémián és ugyanott a kereskedelmi történet tanára lett. 1874. magántanári képesítést nyert a budapesti egyetemen; 1876. a Budapesten tartott nemzetközi statisztikai kongresszus titkára és az országos statisztikai tanács tagja lett; ugyanez évben a budapesti kereskedelmi kamara levelező tagjává választatott. 1879-ben a magyar tudományos akadémia neznzetgazdasági és statisztikai bizottsága tagjává választotta; 1879. e nagyváradi jogakadémiához nevezték ki, de ez állását már 1880. odahagyván, a budapesti kereskedelmi akadémián a nemzetgazdaságtan és pénzügytan rendes tanára és a budapesti egyetemen a statisztika magántanára lett; ez időtájt külföldi egyetem részéről is kapott tanári meghivást. 1881. Lónyay és Keleti felszólítására átvette a m. tud. akadémiában a nemzetgazdasági bizottság előadói tisztét, e minőségben különösen előadások szervezése, a Nemzetgazdasági és Statisztikai évkönyv alapítása, a kereskedelmi műszótár megindítása, értekezések kiadása által stb. szerzett érdemeket. 1882. a budapesti egyetemen a statisztikának számára szervezett második tanszékére nyilvános rendkivüli, 1889. rendes tanárává neveztetett ki; Kautz.Gyula bankkormányzóvá való kinevezése után pedig az ő helyére, a nemzetgazdaság és pénzügytan tanszékére helyezték át. 1893. a magyar tud. akadémia levelező tagjává választotta. 1885. az Institut international de statistique, 1891. a British Economic Association tagja lett. Az Union internationale de droit pénal és a jogászegylet börtönügyi bizottságának választott tagja. Számos közgazdasági enquetehez hivták meg (iparügyi, valuta enquete stb.) és több nemzetközi kongresszuson vett részt. 1876. a kereskedelmi miniszterium megbizásából az Ausztriával kötendő kereskedelmi és vámszerződés, 1890. a m. kir. igazságügyi miniszterium megbizásából a hitbizományok kérdésében szakvéleményt dolgozott ki. Mint a budapesti kereskedelmi kamara levelező tagja, több fontos kérdést pendített meg. Több izben tett tanulmányutat Német-, Francia-, Olaszországban és Angliában. E lexikon nemzetgazdasági részének szakszerkesztője. Munkatársa a Handwörterbuch f. Stutswissenschaften c. nagy vállalatnak, valamint állandó munkatársa a berlini Zeitschrift f. Literatur u. Geschichte der Stutswissenschaft c. folyóiratnak. Nagyobb dolgozataival többször nyert akadémiai és egyéb pályadijakat. Főbb önálló művei: A szociális kérdésről (Lugossy Béla néven, Pest 1870); A munkásmozgalom legujabb iránya (u. o. 1873, németül is); A nemzetgazdasági eszmék ujabb fejlődése (u. o. 1874); Budapesti adótanulmányok (u. o. l877); Bevezetés a gazdaság történetébe (u. o. 1878, németül is); Takarékpénztáraink reformja (u. o. 1879. pályanyertes dolgozat); A nemzetgazdaságtan és módszere s a társadalmi kutatás nehézségei (u. o.1880); Der Einfluss von billigen und theueren Zeiten auf die Sterblichkeit (Jena 1880); Cautelen bei Anwendung der statistischen Methode (Bécs 1881); Adalékok a nemzetgazdaságtan történetéhez (Budapest 1881); Adalékok a papirpénz történetéhez (u. o. 1882); A nemzetgazdaság- és pénzügytan kézikönyve (I. kiad.1882., II. kiad.1885), Statisztikai tanulmányok a gabonaárakról stb. (u. o. 1882); Papirpénz és agio (u. o. 1883, az akadémiától a Dóra-dijjal kitüntetett pályamű); Nemzetgazdasági és statisztikai Évkönyv (u. o. 1883, 1884, 1886); Városaink és a városi lakosság életviszonyai (u. o. 1884); Magyarország statisztikája (u. o. 1885); Az angol egyetemek és a munkásügy különös tekintettel Toynbee Hallra (1892); A bünügy statisztikája (u. o. 1879); A társadalmi gazdaságtan (Nemzetgazdaságtan, I. köt.), A társadalmi gazdaságtan elemei (u. o. 1893.); II. kötet A társadalmi gazdaságtan alkalmazott és különös tanai (u. o. 1894). Az egyetemen a nemzetgazdasági és statisztikai szeminárium alapítása és vezetése által a tudomány önálló mivelésére serkent és a tudománynak szakerőket nevel. Szinnyei: Magyar Irók.

Forrás: Pallas Nagylexikon