Földgömb

földünknek lehető hű mása mindazon körrendszerek előtüntetésével, melyek a pontos irányítást és helymeghatározást lehetővé teszik. Felülete tehát a szárazföldeken és tengereken kivül tartalmazza az equatort, az ezekkel párhuzamos - rendesen 10 foknyi közökben elálló parallellköröket s ezekre merőlegesen az ugyancsak 10 foknyi közökben egymásra következő délköröket. Ezen délkörök közös metszési pontjain áthalad az equatorra szintén merőleges földtengely, melynek végei a glóbust körülfogó egyes fokokra osztott rézgyürübe ágyazvák. E gyürü képviseli a megfigyelési hely első, v. mint rendesen nevezik: csillagászati meridiánját; a tengely rendesen még egy 24 órára osztott surlódással forgatható számlapot is hord. Az equatoron kivül a glóbus rendesen még az ezzel 23 1/2 foknyi szögletet képező, ugyancsak egyes fokokra osztott s az állatövi jegyekkel ellátott ekliptikát is előtünteti, s gyakran még hajlítható, 90 fokra osztott rézkörnegyedet is hord, mely a rézmeridián tetszőleges pontjaira felcsavarható. Az egész glóbus rézmeridiánjánál fogva alkalmas, mágnestüvel ellátott állványban nyugszik, melynek vizszintes, a F. középpontjával egyenlő magasságban levő széles karimája a horizontot képviseli. Ezen fel van tüntetve a négy világtáj, az azimutoknak megfelelő fokosztályozás és egy naptári beosztás, mely az év minden napjára megadja a Nap helyzetét az ekliptikában. A F. ilyetén berendezése mellett számos fontos feladat megoldására használható, mely különben csak komplikáltabb számítással volna megfejthető. A tárgy fontosságánál fogva hadd álljanak itt a kiválóbbak.

l. A F.-nek valamely hely szerinti felállítása és irányítása: forgassuk a rézmeridiánt az állványban addig, mig az északi pólus a horizont északi pontjától a hely geografiai szélességével eláll; Budapesten a szélesség 47 1/2 fok, a pólus a horizonttól tehát szintén 47 1/2 fokkal áll el; forgassuk a F. egész állványát, mig a rézmeridián a mágneses deklináció tekintetbe vételével az észak-dél irányba esik. Nagyobb pontosság elérhető, ha derült napon déli 12 órakor addig forgatjuk az állványt, mig a rézgyürü éppen a glóbusra vetett árnyékával összeesik. 2. Ha ekkor a megfigyelési helyet - p. Budapestet - a rézgyürü alá visszük, ez a F. legmagasabb pontja leend, s szemlátomást megitélhetjük, mely országokba esnek antipodusaink, ellenlakóink és melléklakóink, mily tájak feküsznek Budapesttel ugyanazon, melyek különböző féltekén. 3. Ha ugyancsak a F. ezen utóbbi helyzetében megerősítjük a hajlítható körnegyedet Budapest felett a rézgyürüre, megitélhetjük a fokokban kifejezett távolságát Budapestnek különböző pontoktól. Mivel 1 fok hossza a Földön 111 kilométer, a távolság hosszegységekben is kifejezhető. A horizont azon pontja, mely felé a körnegyed mutat, adja a kérdéses pontnak Budapestre vonatkoztatott azimutját v. irányát. Ha a pont a F. másik felében fekszik, a rézquadranst Budapest antipóduspontjához erősítjük s az igy lemért távolságot 180 fokból levonjuk. 4. Ha a horizontra rajzolt naptárból kivettük egy bizonyos napra a Nap állását az ekliptikában, hozzuk az ekliptika ezen pontját a rézgyürü alá. Nyilvánvaló, hogy ez Budapest számára a Nap delelésének felel meg; hogy tehát a tengelyhez erősített óralapot 12 órára kell állítani. Ha azután a számlapot a F. tengelye körül való forgatása által a nap pillanatnyi órájára igazítjuk, a F. teljesen ugyanazon irányítást mutatja a térben, mint maga a Föld. Ha a Nap helyét ismét a rézgyürü alá hozzuk, direkte leolvasható annak osztásán a Nap déli magassága; ha ellenben a keleti, illetve nyugati horizont alá visszük, megkapjuk a Nap keltének, illetve nyugvásának óráját és ezzel a nap tartamát, mig a horizont osztása illetve a reggeli és esti tágasságot szolgáltatja. Ha a Nap helyét nem a horizontra, hanem ez alá 6 fokkal, illetőleg 18 fokkal helyezzük, kapjuk a polgári illetőleg csillagászati szürkület kezdetét v. végét, aszerint, amint a horizont keleti v. nyugati részén vagyunk. 5. Ha az óraalap 12 órát mutat, midőn Budapest a rézgyürü alatt van, más pontnak odaforgatásával azon időt fogja mutatni, mely helyi időül a budapesti 12 órának felel meg. 6. Ha a 4. pontban tárgyalt feladatnál a Nap helyét junius 21-nek és december 22-iknek megfelelőleg az ekliptika legészakibb és legdélibb pontjában vesszük fel, nyerjük a leghosszabb és legrövidebb nap tartamát és az ezeknek megfelelő déli napmagasságot is. 7. Ha a nap helye az ekliptikában ismét adva van, s ezt a rézgyürü alá hozzuk, közvetlenül leolvasható ennek osztásán a Nap deklinációja, azaz az equatortól való távolsága, mely észak felé olvasva pozitivnek, dél felé olvasva negativnek veendő. Emeljük most, nem bántva a F. észak-déli irányítását, az északi v. déli pólust annyi fokkal a horizont fölé, amennyi a Nap aznapi északi v. déli deklinációja, akkor a Nap napi ive a F. legmagasabb pontján halad át; és valamennyi hely, mely e parallelkörön fekszik, e nap lefolyása alatt a Napot zenitjében láthatja. Ha tehát függőlegesen e legmagasabb pont felett képzeljük a Napot, akkor e pillanatban a megvilágított félgömb a Föld nappali oldalát és valamennyi a keleti horizonton levő pontok a Nap nyugtát, a nyugati horizont alatti pontok a Nap keltét észleltetik. 8. Az előbbi feladatnál szükséges beállítással bármily helyen megállapítható a nap tartama, vagy a szürkület tartama is. Hozzuk az illető helyet a rézgyürü alá és állítsuk a számlapot 12 órára. Ha e helyet azután illetőleg a keleti horizontba, vagy ez alá 6 fokkal, majd 18 fokkal forgatjuk, megkapjuk a Nap keltének illetőleg a polgári és csillagászati szürkületnek kezdetét, a horizont nyugoti oldalán épp oly módon a Nap nyugtát, tehát az egész nap tartamát is. Azon helyek, melyek a F. forgatása alatt a horizont alá nem merülnek vagy a horizont fölé nem bukkannak, e napon folytonos napfényt, illetőleg éjt élveznek. 9. Ugyanezen feladat megoldható azon napok számára, midőn a Nap az equatorban, vagy az ekliptika legészakibb és legdélibb pontjában áll, amidőn is e feladat az évszakok és a Föld melegöveit jellemzi. 10. A F. ugyanazon beállítása mellett kereshetjük a tájat, melyben a Nap adott napon és adott budapesti időben a zenitben áll, a Nap ez idei magasságát és azimutját, valamint azon helyeket, melyek számára éppen kel és nyugszik. Ha ugyanis a pólus az aznapi napdeklinációval egyenlő szöglettel a horizont fölé emelkedik, hozzuk Budapestet a délkör alá és állítsuk a számapot a kivánt órára. Ha most a F.-t addig forgatjuk, mig a számlap 12-re mutat, akkor azon hely foglalja el a glóbus legmagasabb pontját, mely számára a Nap éppen a zenitben áll és nyilvanvaló, hogy a láthatár fölötti félgömb nappalt, a láthatár alatti pedig éjjelt élvez. Mindazon helyek, melyek a nyugati horizont mentén feküsznek, a Napot éppen kelni, mindazok, melyek a horizont keleti szélén feküsznek, nyugodni látják. Ha a rézgyürü legmagasabb pontjába illesztjük végül a rézquadranst, s ezt átvezetjük valamely helyen, akkor e quadransnak a hely és a horizont közötti ive nyilván az adott időben és helyen észlelhető napmagasságot szolgáltatja és a quadransnak a rézgyürü legmagasabb pontja körül való forgatása nyilván mindazon helyeket jelöli ki, melyek ugyanazon budapesti időben egyenlő napmagasságot észlelnek. 11. A feladat most már könnyen megoldható, amennyiben az észlelt Napmagasságból az időt is meg tudjuk határozni. 12. A holdfogyatkozások láthatósága is könnyen tanulmányozható a F. segélyével. Emeljük a F. északi v. déli pólusát annyi fokkal a láthatár fölé, amennyit Holdnak a fogyatkozás alkalmával való északi v. déli deklinációja kitesz, és akkor nyilván a Holdnak parallelköze a F. legmagasabb pontján halad át. Hozzuk Budapestet a rézgyürü alá és irányítsuk a számlapot azon budapesti időre, melyben a fogyatkozás kezdődik; ha ezután a glóbust nyugat felé fordítjuk addig, mig a számlap az éjfélt mutatja, világos, hogy a Hold a F. legmagasabb pontjainak zenitjében áll (mert telehold lévén, a Nap éppen szemben áll a Holddal, tehát alsó delelésben van). Ennek folytán az.egész a fahorizont felett levő félgömb látja a Holdat; a horizont nyugati pereméjén fekvő helyek a Holdat a fogyatkozás elején keltében, a keleti horizont szélén nyugtában észlelhetik, mig a rézgyürü alatt fekvö pontok a fogyatkozó Holdat deleléskor figyelhetik. Ugyanazon eljárást ismételhetjük a fogyatkozás közepe és vége számára is, miáltal a Földre nézve teljes lefolyása tanulmányozható. A Napfogyatkozások lefolyása a Földön szintén követhető a F. segítségével, ha hozzá még némi segédeszközöket szerkesztünk. Az eddig elmondottak azonban ennek is némi képét adhatják. Mindezen feladatok s könnyen kiterjeszthető mások az égglóbussal is megoldhatók.

Forrás: Pallas Nagylexikon