Földi ellipszoid

Az a felület, mely mint szabályos forgástest a föld alakját legjobban megközelíti. A legtöbb számításnál, melynél a föld görbületi viszonyait tekintetbe kell vennünk, elég, ha a föld elméleti felszinét olyan ellipszoidnak tekintjük, melyet egy ellipszis ir le, ha legkisebbik átmérője körül forog. Nevezzük az ellipszis legkisebbik átmérőjének felét a-val, a legnagyobbikának felét b-vel: akkor (b-a): b = a viszony a lapultságot jelenti, vagyis azt a számot, amely kifejezi, hogy a nagyátmérőnek hanyadrészével kisebb a kisátmérő.

Már Huygens és Newton figyelmeztették a párisi akadémiát, hogy a föld forgása következtében létrejött centrifugális erő miatt a föld valószinüleg nem gömbalaku, mint azelőtt hitték, hanem sarkain egy kissé be van lapulva és pedig ki is számították, hogy a lapultság nem lehet kisebb az átmérő 1/578 és nagyobb 1/280 részénél. Ezt csak deduktive, számítás utján nyerték; azóta a fokmérésekből induktive is meg lehetett állapítani. Még az ellipszoid sem felel meg egészen a föld alakjának, mert az a valóságban meglehetősen szabálytalan, azaz nem matematikai felület.

Forrás: Pallas Nagylexikon