Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár



Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Földközi-tenger

(Mediterraneo, törökül Kara Denisz, arabul Bahr Szefid, uj görögül Aszpri Talassza, nagy beltenger Európa, Ázsia és Afrika között; természetes összeköttetése az Atlanti-oceánnal a Gibraltari-szoroson, mesterséges pedig a Vörös-tengerrel a Szuezi-csatornán át van. A Fekete-tengert és öbleit is beleszámítva az é. sz. 30° 16" és 47° 18", a (párisi) ny. h. 7° 40" és k. h. 39° 25" közt fekszik. A tulajdonképeni F. azonban, amelyről e cikk szól és amelyhez a Fekete-, Márvány- és Azovi-tengert nem számítják, a Gibraltári-szorostól Sziria partjáig (a Damaszkusz szélességi köre alatt) 3750 kilométer hosszu; szélessége ÉD-i irányban rendkivül különböző; Ny-i részében a Liguria-tenger partja és Tunisz közt a legnagyobb szélessége 800 km., a K-i részében 650 km., a legkisebb szélesség a Matapan-fok és az afrikai part közt 400, a Granitola-fok (Sziciliában) és a Bon-fok közt pedig csak 138.

Krümmel a F. felületét 2885522 km.2-re becsüli, közepes mélységét pedig 1339 m.-re; azaz viztömegét 3863714 km.3-re. A tulajdonképeni F. vizkörnyékéből esik Európára 1770000, Afrikára 4500000, Ázsiára 600000 km2. A hol a F. a legkeskenyebb, medrében alacsony földhát huzódik rajta keresztül, amely a K-i v. görög és a Ny-i v. latin medencére osztja. Ez utóbbit Spanyolország (Gibraltár, Malaga, Almeria, Carthagena, Alicante, Valencia, Tarragona és Barcelona kikötőkkel),  Franciaország (Port-Vendres, Cette, Marseille, Toulon, Nizza kikötőkkel), Olaszország (Genova, Spezia, Livorno, Civita-Vecchia, Nápoly, Palermo nagyobb kikötőkkel) és Algeria, Tunisz meg Marokko (Tunisz, Bizerta, Bône, Philippeville, Dsidselli, Bougie, Alger, Oran, Mersz-el-Kebir, Melilla kikötőkkel) fogják körül. A nagyobb folyók, amelyek bele torkolnak: az Ebro, Rhône, Arno, Tiber, Metserda, Selif és Malina. Nagy és történelmi szempontból is jelentékeny szigetek: Szicilia, Szardinia, Korszika, Elba, a Balearok stb. terülnek el rajta. Az Olaszország, Szicilia, Szardinia és Korszika közt fekvő része a Tirreni-tenger; Korszikától E-ra Genova körül van a Liguri-tenger; tőle K-re a Lion-öböl, Szardinia és a Balearok közt a Szardinia-, az utóbbi és Spanyolország közt pedig a Baleari-tenger. A F. K-i medencéjébe a Balkán-félsziget nyulik be mélyen, elválasztván az Ádriai-tengert az Egeitől. Az előbbivel az Otrantoi-szoros által össze van kötve a Jóni-tenger a Tarentoi- és Lepantoi-öblökkel. A Jóni-tengert a Tirrenivel a Messinai-szoros füzi össze. Az előbbiben fekszenek a Jóni-szigetek, amelyek közül 6 a K-i partokon és a 7-ik (Cerigo) a Peloponnezosz D-i végében fekszik. Az Ádriai-tenger É-i végében terül el a Velencei- és Fiumei-öböl, legnagyobb forgalmu kikötőivel; K-i partjain pedig a dalmát-szigetekkel és legnagyobb folyójával a Póval. Az Egei-tengert a nagyszámu sziget jellemzi, melyeket két csoportba szoktak osztani; ezek a Kikladok és Sporadok; beléje torkolnak a Peneiosz (ma Szalamoria), a Vardar (a régi Axiosz), a Sztruma v. Strymon, a Meszta v. Nestus, a Marica, a kis-ázsiai partokon pedig a Hermus, Caistros és Meandros. ÉK-en a Dardanellák vezetnek föl a Márvány-tengerbe. A F. legkeletibb része Kis-Ázsia, Sziria és Egyiptom partját mossa; benne van a nagy Ciprus-sziget. Legnagyobb folyója a Nilus; kisebbek: a régiek Calycadnusa, a Sarus, Pyramus és az Orontesz. A kikötők, a minők a roduszi, Adalia, Tarszusz, Iszkanderun, Latakieh, Tripoli, Beirut, Akka, Jaffa, azután Port-Szaid és Alexandria, az utóbbi kettőnek kivételével kevés biztonságot nyujtanak a hajóknak. Az afrikai partok Alexandriától kezdve a Sziciliai-tengerig kevés változatosságot nyujtanak; itt domborodik ki az egykori Cyrenaica és mellette van a Nagy-Szirtisz, Tunisz mellett pedig a Kis-Szirtisz és a Hammameti-öböl.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is