Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
földmérő surveyor

Magyar Magyar Német Német
Földmérő... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Földmérő

(agrimensor), az a mérnök, aki tisztán topografiai fölvételekkel foglalkozik. Kevesebb képzettséget igényel, mint a tulajdonképeni mérnök szakmája s azért földmérő munkára alkalmazhatók olyan egyének is, akiknek nincs mérnöki oklevelük. Nálunk a kataszternél alkalmazásban is vannak. Már a rómaiakmál szerepeltek szerepeltek földmérők, l. Agrimensores

Főldmivelés, szorosabb értelemben a földnek, a talajnak szántás, ásás, stb. által való megmunkálása oly célból, hogy növények termeltessenek rajta (l. Talajmivelés); tág értelemben a mezőgazdasággal egyjelentőségünek használják, holott a földmivelés a mezőgazdaságnak csak egyik ága. A F. másként általános növénytermelés körébe tartoznak: a növényéletről, a talajról, a talajjavításról, a talajmivelésről, a trágyázásról, a vetésről, a növények ápolásáról s azok letakarításáról vagyis aratásáról szóló ismeretek és tapasztalati tények fejtegetése.

F. (az őskorban). Az ember ősállapotában három fejlődési fokozat van u. m. a halászat és vadászat, a pásztorélet és a földmivelés kora. Kelet-Európa ősnépei a vadászat és halászat korából ugylátszik minden megszakítás nélkül mentek át a pásztoréletre és a szántásvetésre, mig a nyugot első ősnépessége az első fokozatot alig élte tul.A csiszolt kőkorban ugyanis nálunk s Nyugot-Európában már legkevesebb két gabonafélét és egy textil növényt találunk.E kor népei termelik a buzát és az árpát, még pedig mindkettőnek többféle fajtáját, mert p.egyebek közt az árpából legalább kétfélét találunk a leletekben, t. i. a kétsoros és a hatsoros árpát: termelik továbbá a lent. A bronzkor nemcsak sokkal tökéletesebb szerszámaival mutatja az előbbi kor felett való felsőségét, de hatalmasan kifejlett F.-ével is. E korban termelik a már említett gabonafajon kivül a rozsot, a zabot, a kerek- és a hosszumagu kölest, a hüvelyes vetemények közül a babot és a borsót. A rozs és borsó valószinüleg ismert volt az előbbi korban is, de ez nem bizonyos.A zab csak a bronzkori telepekben fordul elő, névszerint a biennei cölöpépítményekben. Leggyakrabban találjuk a bronzkori telepekben a kerekmagu kölest, különösen a svájci és szavojai cölöpépítményekben; ugylátszik ebből nagy készlettel rendellkeztek ez időben. A hosszumagu köles, különösen az emiliai (Olaszország) terramarakban gyakori. A babnak egy egészen kisszemü faját termesztik ez időben, amely a Faba vulgarisnak egy faja s melyet Heer «Faba celtica»-nak nevezett el, különösen sokat találunk a szavojai cölöpépítményekben és az emiliai terramarákban. Sokkal kisebb mennyiségben találjuk a borsót és a lencsét. A len, mely az előző kornak is egyetlen textil növénye volt s éppen mert egyetlen, nagyon elterjedt; természetesen a bronzkorban is megtartja tulsulyát s annál is inkább, mert gazdag olajtartalmu magja táplálékul is szolgált S ugy a kő-, mint a bronzkor minden szövete kizárólag lenből készül. Kenderszövetet e korok nem ismernek. A földmivelési eszközök nagyon kezdetlegesek voltak.Eke nem maradt reánk, de ezek nem igen térhettek el a mai vadnépek ekéitől, melyek rendesen durván hegyesre nagyolt fatuskók voltak ugyancsak faekeszarvval, vagy pedig szarvasagancsból készítették az ekevasat, mint azt némely szakember véli, egyik, másik nagyobb szarvasagancsdarabról, mely e korból reánk maradt.Aratásra a neolitkor a hosszabb kovapengéket, a bronzkor a sarlókat használta, melyekkel persze csak a kalász tövén vágták le a gabonát, nem a gabonaszár tövén, mint azt ma tesszük mi mert a ma aratási módunk kaszákat kiván, ami az őskorban ismeretlen. Gabonamagot találtak több hazai leletünkben is. Szihalmon köles- s állítólag ugorkamagot is s a mainál valamivel kisebbnemü buzát Felső-Dobszán és Tószegen.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is