Földnyomás

Minden fal, amely mögött földfeltöltés van, ettől bizonyos nyomást szenved; mely a falat eldönteni igyekszik. A F. számításánál tekintetbe kell venni a föld fajsulyát, az anyag belső surlódását és tapadását (cohaesio). Ez a tapadás különösen érvényesül még meg nem bolygatott földnemeknél, u. n. eredeti fekvésben levő anyagoknál, mert ezekben a részecskék igen erősen egymáshoz tapadva. Mint tudjuk, a lősz és az agyag eredeti fekvésükben igen meredek, sokszor függélyes határral és igen nagy magassággal is megállnak. Csakhogy ez a kohézio nem tart örökké. A levegőnek és esőnek kitett agyagban meglazul az összetartás és a part leomlik. Azért a kohéziót nem szoktuk számításba venni akkor, mikor a támasztó falak erősségét számítjuk ki, hanem csakis akkor, mikor ideiglenesen kell hogy a földtest szabadon megálljon, mint p. csatornák építésénél, ideiglenes árkok, gödrök kiásásakor stb. A falak erősségének számításánál vagyis méretezésénél csakis a surlódást és a földanyag fajsulyát vesszük figyelembe. A falak a F.-nak saját sulyukkal és a hézagoknál az egyes kőrétegeknek egymáshoz való surlódásával állnak ellen. Mivel ez a surlódás igen megbizhatatlan, a támasztó falakat, különösen ha magasak, rendesen nem falazzuk vizszintes hézagokkal, hanem ugy, hogy ezek a hézagok mindig merőlegesen álljanak a falban szereplő nyomásokra, tehát a F. ekkor nem csusztatja el egymás felett a kőrétegeket, hanem csakis összenyomja azokat. A fal is azután ennek a hézagelrendezésnek megfelelően ferde, befelé dőlt v. még pontosabban homoru külső határral készül. A legnagyobb és legveszélyesebb nyomást a támasztó falakra a viz juttatja, mint p. nagy rezervoároknál v. árvizgátaknál, mert a viz részecskéi közt a surlódás és a kobézió semmi s azonkivül a sulya is tetemes. Szintén nagy nyomással hatnak az egészen fölázott iszap, homok, termőföld stb. A kissé nedves földnemekben rendesen nagyobb a kohézib, a belső részek tapadása, mint az egészen szárazakban, azért a kissé nedves homok nyomása kisebb, az egészen szárazé. Általában tehát egyforma fajsulyu anyagoknak annál kisebb a nyomása, minél meredekebb a természetes lejtőjük.

Forrás: Pallas Nagylexikon