Kisszótár



Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

földrengés

A Földfelszínén és belsejében végighaladó rugalrnas hullámzás, mely többnyire a földkéregben v. a földköpenyben bekövetkező törés és elmozdulás hatására jön létre. Földrengést vulkán kitörése is okozhat, ez azonban csak a vulkánok környékére korlátozódik. A földrengések kipattanási helye a földrengés fészke, alsó központja az ún. hipocentrum. Ahol a rengések a leghamarabb érik el a felszínt, ott van a földrengés felszíni központja, az epicentrum. A földrengés okozta hullámok lehetnek felületi hullámok, amelyek a Föld felszínén az epicentrumból sugarasan (körgyűrűsen, mint a vízbe dobott kő körül keletkezett hullámok) terjednek és térhullámok, amelyek a földkéregben (tehát a felszín alatt) keletkeznek és a tér minden irányában terjednek. A földrengés nagyságának meghatározására rengésjegyzőket (szeizmográfokat) használnak. A földrengések hatását a Giuseppe Mercalli féle földrengési skála alapján jellemezhetjük. Ez a csak műszerekkel érzékelhető kimozdulástól a katasztrofális rengésig terjedő tartományt 12 fokozatra osztja. Újabban a Charles Francis Richter, amerikai geofizikus szerkesztette Richter-skálát alkalmazzák, amely a földrengés erősségét 0-tól 10-ig terjedő fokozatokban állapítja meg.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is